Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - Biztonsági rendszabályok. 2. r

BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK. IO7 alkalmazása csődöt mondott, a törvényhozások a jogrend hathatósabb megvédése czéljából uj utakat kerestek. 2. A közveszélyesekkel szemben való védekezésnek módozatai a modern törvényhozásokban és tervezetekben. 1. A szárazföldi törvényhozások közül a franczia egyrészt a büntetés fokozásával, másrészt a relegatió intézményével védekezik. A büntetés szigorításának joga a magyar biróságokat is megilleti, de ezen az uton nem lehet kielégíteni a gyakorlati élet követelményeit, mert már is bebizonyult, hogy biróságaink nemcsak a Btk.-nek a visszaesésre vonatkozó rendelkezéseit nem használták fel, de különösen a Bn. 49. §-ában az üzletszerű lopással szemben alkalmazható uj büntetési tételt sem alkalmazzák. Nyilvánvaló tehát, hogy a visszaesők büntetési tételének egyszerű emelése nem járna semmi positiv eredménynyel. Az 1885. évi május 27-iki franczia törvény és az ugyanez év november 26-án kelt rendelet szabályozza az u. n. kollektív relegatiót, a mely szigorú munkakényszerrel fogságban elvileg életfogytig tart, azonban hat év múlva feltételes szabadságra helyezéssel véget érhet, valamint az egyéni relegatiót, mely a gyarmatban való tartózkodásra és arra kötelez, hogy az illető a felügyelő hatóságnál évenkint jelentkezzék. Minthogy azonban hazánknak nincsenek gyarmatai, ez a módozat a magyar törvényhozás előtt nem jöhet számba. 2. Az IQ02 április 22-éről kelt és 1904-ben hatályba lépett norvég Btk. 65. §-a szerint, ha valaki az e szakaszban felsorolt bűntetteket elkövette vagy megkísérelte, a bíróság az esküdtekhez kérdést intézhet az iránt, vájjon a tettes tekintettel a bűncselekmény természetére, az annak alapjául szolgált indító okokra vagy azokban nyilvánuló érzületére, ugy tekintendő-e, mint különösen veszélyes a társadalomra vagy egyesek életére, egészségére vagy jólétére.