Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Nyomozás sajtóügyekben

96 •3TIM3ZS és annak eredményeit. A budapesti kir. büntetőtörvényszék elnökének körirata a törvényesség és az ügyfeleket megillető jogok szempontjából meg nem állhat. Ez már a mondottakból kétségtelen. De figyelemre méltó e tekintetben még az a körülmény is, a melyeta «Büntetőjog Tára» szerkesztője e lap utolsó számában az elnöki körrendelet ellen érvényesít, hogy t. i. az elnök felügyeleti hatásköre ilyféle rendelet kiadására nem terjed ki, mert a felügyeleti hatóság nem teheti bírálat tárgyává azt, vájjon a bíró az egyes ügyekben helyesen alkalmazta-e a törvényt és igy nem adhat neki utasítást az alaki vagy anyagi törvény miként leendő alkalmazására nézve. Ebbe akkor sem avatkozhatik be a felügyeleti hatóság, ha nézete szerint a biró hatáskörén túlterjeszkedve, oly ügyben hozott határozatot, a mely hatásköréhez nem tartozik. A kérdéses elnöki körirat tehát e szempontból is törvénybe ütköző. Reméljük, hogy azt a legfőbb felügyeleti hatóság mielőbb hatályon kivül helyezi. ________ — A Franklin-Társulat ^sebkiadásai. Örvendetes, hogy a FranklinTársulat ujabban nagy súlyt helyez a jogirodalom müvelésére. Az uj perrendtartásról is legközelebb két nagy mü fog a Franklin-Társulat kiadásában megjelenni, a Gottl Ágosté és Magyary Gézáé, szerzőjüket tekintve mind a kettő kiváló irodalmi jelentőségű. Ezenkívül a törvényszöveg is meg fog jelenni jegyzetekkel, zsebkiadás gyanánt. E zsebkönyvek közül eddig kettő jelent meg. A kereskedelmi törvény, melyet dr. Nyári Jenő ügyvéd, és a büntetőtörvények gyűjteménye, melyet dr. Lengyel Aurél kir. bünt. albiró látott el jegyzetekkel. Mindkét mü különös tekintettel van a gyakorlatra és igy ügyvédeknek, bíráknak és ügyészeknek igen jó szolgálatot tehet. — A telekkönyvi jog kézikönyve. A Grill-féle zsebkönyvek gyűjteménye a gyakorlat számára mindinkább nagyobb jelentőségre tesz szert. Utolsó megjelent kötetében Tatics Péter a telekkönyvi rendeleteket, az idevágó törvényeket és a joggyakorlatot szorította tömör, de áttekinthető és teljes keretbe. A commentár-alakban jelentkező csoportositástól nem tagadható meg az a törekvés, hogy lehetőleg az anyag mélyébe is behatoljon. Ezért néhol a dologi jognak egyes fejezeteit kénytelen rendszerbe szedni a végből, hogy a telekkönyvi intézményeket kellőleg megvilágítsa. Nem válik a könyv hátrányára, hogy e közben az elmélet némely eredményét annak gyakorlati alkalmazásában és a törvényhez és rendelethez való viszonyában is méltatja. Mindent összevéve a kis mü hasznos és alapos munka eredménye. — A magyar váltójog kézikönyve. Irta dr. Bedő Mór. E mü, mely a Grill-féle jogi zsebkönyvek gyűjteményének V. kötete gyanánt jelent meg, váltójogi törvényünk commentáraihak számát szaporítja, de gyakorlati létjogosultsága mégis megvan, mert a törvényszakaszoknak közlése után rövidre fogott magyarázatot és rendszerbe foglalt joggyakorlatot nyújt. Különösen a váltókifogásokkal és a váltótelepitéssel foglalkozik részletesen és rendszeresen. Analizálja a törvény egyes szakaszait, kiemeli jellegzetes momentumait és sok helyütt kritikailag is rámutat azokra az ellentétekre, a melyek törvény és gyakorlat közt felmerültek. A 368 oldalú zsebkönyv, melynek áttekinthetőségét egy betűrendes' mutató is megkönnyíti, jó szolgálatot tehet azoknak, a kik a váltótörvényt a gyakorlatban alkalmazzák.