Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1910-ben. 1. r.

84 BÍRÓI GYAKORLAT. X Kereskedelmi joggyakorlatunk 1910-ben.* Az igazságügyminiszter egyik parlamenti beszédében éles kritikát gyakorolt a túlszaporodott döntvénytárak felett és e bajokon egy hivatalos döntvénytár kiadásával kiván segíteni. Kétségtelenül igaza van a miniszternek abban, hogy nálunk e téren is az erők szétforgácsolódása és a versenyvállalatok túltengése okoz bajokat. De azért nem könnyű a jó döntvénytárt hivatalos rendeletre elkésziteni. Ha az irattári kutatásokat segéderők végzik, ugy a legmegbízhatóbb kidolgozás sem küszöbölheti ki a hiányokat. A döntvények szó szerint való közlése igen nagy terjedelmet igényel. Azoknak megfelelő átdolgozása pedig teljes járatosságot és nagy szakértelmet kiván meg. A mellett a döntvénytár csak akkor kezelhető könnyen, ha rendszeres. De viszont csak akkor tart lépést a joggyakorlat uj fejlődésével, ha gyakori időközökben jelenik meg. A rendszeresség és aktualitás összeegyeztetése nehéz feladat. A hivatalos döntvénytár kibocsátása ulán néhány évvel tehát ismétlődni fognak azok a bajok, a melyek alatt joggyakorlatunk ma is sínylődik: oly döntvényekre való hivatkozás, melyek más tényálláson alapulnak és az előző birói határozatok kritika nélküli kiírása. Ezek a hibák azonban nem a döntvénygyüjteményekben, hanem azoknak alkalmazásában rejlenek és joggyakorlatunk helyes kifejlődését csak attól várhatjuk, ha annak meggyőző ereje nemcsak a precedensekre való hivatkozáson, hanem a döntés érvein alapszik. Kereskedelmi joggyakorlatunkban is csak lassan bontakozik ki ez az irány, de azért kétségtelen, hogy joganyagunk számos területén önálló érveléssel^uj eredményekre jutottunk. A c^égbiiorlás ellen a kereskedelmi törvény kétféle jogvédelmet nyújt. A perenkivülit, mely pusztán azt tételezi fel, hogy a czéghasználat a törvény rendeletébe ütközzék és a czégbitorló elleni keresetet, a mely csak akkor indítható, ha a panaszló jogaiban sérelmet szenved. A törvény e rendelkezését a Curia 43. elvi jelentőségű határozatában ugy magyarázza, hogy jogsértésről csak akkor lehet szó, ha a kifogásolt czégszöveg vagy czégszövegrészlet használata a mindenkori felperesnek törvény vagy szerződésen alapuló jogát sérti. Pusztán azon az alapon tehát, hogy valamely czég a kereskedelmi törvény rendelkezéseit nem fedi, harmadik személy, a keresk. törvény 24. §-a alapján való beavatkozásra nincs feljogosítva (C. * A Jogállam 1002 óta rendszeresen közli a kereskedelmi judicatura feldolgozását, lásd I. 718., 816. 1. II. 559., 641. I. III. <,)2., 66?. 1. IV. 704., 789. 1. V. 706., 780. 1. VII. 75., 140. 1. VIII. 65., IJ8. 1. IX. 65., ... 1. A használt rövidítések a következők. G. Dt. = Grill féle dönvénytár kereskedelmi jogi kötete. H. D. IV. = a Jogtudományi Közlöny által kiadott Hiteljogi Döntvénytár 1910. évi kötete. K. J. = Kereskedelmi Jog 1910. évf. Ü. L. = Ügyvédek Lapja 1910. évf. Nagy F. = Nagy Ferencz : A magyar kereskedelmi jog kézikönyve VII. kiadás.