Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910 / 1. szám - Kiadatási gyakorlatunk Ausztriával szemben
NEMZETKÖZI JOG. 57 Kbtk. 14. §-ából, hanem abból a tényből, hogy az osztrák Btk. 235. §-a értelmében kihágás miatt szintén nincs kiadatásnak helye. Az osztrák büntetőtörvénykönyv 235. §-a tehát abban a részében, a melyben kihágás miatt a kiadatás engedélyezését eltiltja, megfelel a magyar Kbtk. 14. §-ának, a mely szintén ilyen rendelkezést tartalmaz. Van azonban az osztrák Btk. 235. §-ának olyan tárgyú rendelkezése is, a melynek megfelelő rendelkezés a mi jogunkban nincsen. A kérdéses 23 5- §• ugyanis nemcsak a kihágás miatti kiadatás engedélyezését, hanem a vétség miatti kiadatás engedélyezését is eltiltja. A viszonossági gyakorlat azonban az osztrák Btk. 235. §-ának ezt a rendelkezését nem veszi figyelembe, ugy hogy Ausztria oly bűncselekmények miatt is engedélyez részünkre kiadatást, a melyek az osztrák Btk. szerint vétségnek minősülnek, s ezzel szemben mi is engedélyezünk Ausztria részére kiadatást oly cselekmények miatt, a melyek az osztrák Btk. szerint csak vétséget képeznek. Hogy a viszonossági gyakorlat Ausztriával szemben az osztrák Btk. 235. §-ának fenti rendelkezése figyelmen kivül hagyásával a bűntetteken kivül a vétségre is kiterjed, annak magyarázatát gyakorlati okokban kell keresni. Az osztrák btk. rendszere ugyanis lényegben eltér a mi btk.-ünk rendszerétől. Mig az osztrák btk.-ben csak csekély számú vétség van, addig nálunk a bűncselekmények zömét a vétségek képezik. Ha már most a kiadatást csak a bűntettekre korlátozták volna, ezzel számos bűncselekmény kiesett volna a kiadatási cselekmények köréből, mert magától értetődik, hogy ez esetben csakis oly bűncselekmények miatt lehetett volna Magyarország és Ausztria közt kiadatás engedélyezésének helye, a melyek ugy a magyar btk., mint az osztrák büntetőtörvénykönyv szerint egyaránt bűntetteket képeznek. így a kiadatási forgalom csakis a legsúlyosabb bűncselekményekre lenne szorítva. A gyakorlati élet követeli, hogy ezen a szük határon tul menjünk, különösen akkor, a mikor nálunk a vétségek miatti kiadatást tiltó törvény nem akadályozza s a mikor a kiadatási szerződéseink legnagyobb része megengedi a vétség miatti kiadatást is. Az a tétel, hogy a kiadatás végett megkeresett állam területén elkövetett bűntett vagy vétség miatt kiadatás nem engedélyezhető, szintén a kiadatási szerződésekben foglalt határozmányoknak alkalmazása a viszonossági gyakorlatra s kiadatási szerződésekben előforduló ez a tétel (I. pl. a Rumániával kötött és az ioo2:XI. t.-czikkbe iktatott kiadatási szerződés I. czikkének 2. bekezdését) mintegy kiegészítését képezi a magyar Btk. 5. §-ának, a mely akként rendelkezik, hogy a Btk. hatályának területén akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett büntettek és vétségek a magyar Btk. határozatai szerint büntettetnek. Hasonlóképen a kiadatási szerződések határozmányaiból van átvéve az a tétel is, hogy kiadatásnak Magyarország és Ausztria közt csak oly bűntett vagy vétség miatt van helye, a melynek büntethetősége vagy a