Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

A VÁLASZTÓ JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 43 5 nél fogva másodíokozatu status, az illetőség, igényli önálló állampolgárságként való megitéltetését. Sőt ma nemcsak a külföldön, de még nálunk sincsen határozottság a tartományi illetőségű személyek jogi megítélése tekintetében. így nálunk a közfelfogás nem tud megbarátkozni azzal, hogy a bosnyákok és herczegovinaiak a változott helyzet mellett is külföldieknek tekintendők, hanem azzal érvel, hogy miután Bosznia és Herczegovina az annexió következtében Magyarország és Ausztria fenhatósága alá jutott, ennélfogva az odavaló illetőségű személyeket Magyarországon a magyar, Ausztriában pedig az osztrák állampolgárokkal egyképen lehet megitélni. E téves nézet kifejezésével már a gyakorlatban is találkozunk.* A tartományi illetőség e szerint önálló honossági statussá való emelkedésével sem tudta megszüntetni azt a jogbizonytalanságot, mely Bosznia és Herczegovina lakosságának e tartományok határain kivül való megitélése tekintetében eddig is fennállott. Csak a birodalmi állampolgárság fogalmának nyitott teret, a nélkül azonban, hogy a boszniai illetőségű személyek jogállását határozottá tudta volna tenni. Ezt a határozottságot nem az állampolgári viszonyoknak kerülő uton való rendezése, hanem egyedül az állampolgárságnak világos és kétségtelen megáliapitása biztosithatja Bosznia népének. És csak az állampolgárság kérdésének megoldása fogja majd elhárítani azokat az alkotmányjogi következményeket is, melyek a mai helyzet nyomában járnak. Az állampolgárság rendezése lesz tehát az első feladat, de nem holmi ujabb kompromissum utján, hanem csak radikális uton, vagyis a közjogi helyzet végleges tisztázá* A fiumei törvényszék előtt egy válóper kapcsán merült fel ily kérdés. A házastársak Fiúméban éltek állandóan s itt kötötték a házasságot is. Felperes a serajevói illetőségű alperes ellen a fiumei törvényszék előtt nyújtott be válókeresetet, azzal érvelvén, hogy a törvényszék jogosan tekintheti a bosnyákokat akár osztrák, akár magyar alattvalóknak, tehát magyar állampolgároknak is. A törvényszék azonban a válókeresetet visszautasította. (Budapesti Hírlap, 1909. október 51. «A fiumei törvényszék és az annexió.») 28*