Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. 433 lönleges társadalmi és felekezeti viszonyok között élő népének, olyképen, hogy megőrzik a népesség természetes, átöröklött tagozatát, másrészről pedig, hogy ezt a nagy, belső jogi átformálást végrehajtsák a jelenlegi államjogi keretek érintése nélkül. Az első irányban sikerült e nehéz vállalkozásnak megfelelniük, és a bosnyák alkotmány e szempontból nagy jelentőségű, klasszikus jogalkotás, mely bele tudta vinni a népesség politikai és társadalmi sajátságait az alkotmány alapintézményeibe. A másik irányban azonban, a mint azt az emiitett következmények igazolták, vállalkozása nem vezetett, de az adott helyzet mellett nem is vezethetett sikerre. Kiemeltük e sorok elején, hogy a bosnyák-herczegovinai tartományi illetőség nem jelent állami kötelékbe tartozást, de láttuk, hogy a bosnyák alkotmány ugy kezeli azt, mintha valóságos állampolgárság volna, mintha tényleg léteznék olyan állami személyiség, mely e jogi kötelék utján nyerhetne kifejezést. Olyan tartalmat, jelentőséget és szerepet tulajdonit e szerint a bosnyák jog a tartományi illetőségnek, mely azt lényegénél fogva meg nem illeti. Mert a monarchia két államán belül csak kétféle állampolgári kötelék van, és a mikor a bosnyák alkotmány a tartományi illetőségből a két állampolgárság mellé harmadiknak beállított állampolgári köteléket konstruál, egy megfelelő jogi alappal nem biró, tehát teljesen anormális intézményt létesít. Boszniában az állampolgári viszonyokat az országos kormány eddig is a községi illetőségre való fektetéssel és az állampolgárságnak a községi illetőséggel való helyettesítésével igyekezett szabályozni.* De míg a tartományi illetőség eddig csak helyettesitelie az állampolgárságot, addig most pótolni fogja, a mennyiben a bosnyák alkotmány felruházta azt az állampolgárság minden kellékével, sőt az eddig szabályozatlan, megszerzésének feltételei tekintetében is határozatlan tartományi illetőséget még formai tekintetben is szabályozta (Önkormányzati szabályzat 3. §.) * S-dntó : ((Nemzetközi magánjog." Budapest. 180J. 10. 1. Jogállam. IX. évf 6. f. 28