Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Az életbiztosítási kedvezményezettnek jogairól

.JO D? BECK HUGÓ egyes kereskedő, mint a kereskedelmi társaság esetében. így támogatja a jogalanyról kifejtett elméletem a czégről való felfogásomat; és igy erősiti viszont ez utóbbi a jogalanyról való elméletemet is. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI KEDVEZMÉNYEZETTNEK JOGAIRÓL. Irta: Dr. BEGK HUGÓ. Halál esetre szóló életbiztosításnál a biztositó és biztosított között létrejött ügyletnek lényege abban áll, hogy ebből az ügyletből egy harmadik személy, a kedvezményezett egy meghatározott, a biztosított halálának bekövetkeztekor érvényesíthető pénzösszeg kifizetésére követelési jogot szerez. A biztosítottnak ez a kikötése és a biztositónak ez iránti Ígérete nyer kifejezést a szerződésben. A biztositott részéről fizetendő dijak ellenértéke fejében a biztositó a kedvezményezettnek fizetést igér és a biztosítónak ezt az igéretét a biztositott elfogadja. A biztositó által adott és a biztositott által a kedvezményezett javára elfogadott ebben az ígéretben gyökeredzik a kedvezményezettnek joga. Ezt az ígéretet tehát újból elfogadni a kedvezményezettnek nem szükséges. A kedvezményezettnek ez a joga nem a biztositottói levehetett, hanem eredeti jog, melyet az ügylet megkötéséhez való hozzájárulás nélkül az ügylet megkötésével azonnal, az ügylet alapján közvetlenül szerez meg a kedvezményezett.* A kedvezményezett a fentebb jelzett követelési jogot a szerződés megkötésével azonnal és minden hozzájárulás nélkül önállóan és közvetlenül szerzi ugyan meg, de ennek a jogának * Ünger: Vertragé zu Gunsten Dritter 62—64. 1. — Gareis: Vertragé zu Gunsten Dritter 246. I. — Staudinger: Lebensversicherungsvertrag 160. 1. — Hoffmann: Lebensversicherungsvertrag 61. I. — Rüdiger: Lebensversicherungsvertrag 264. 1. — Gerber: System des deutschen Privatrechtes 192. §.