Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

42Ó DF KIRÁLYFI ÁRPÁD táskörén kivül eső, de Boszniát is illető ügyekben az országos kormány képviselői is meghallgatandók, a 39. §. szerint pedig a tartománygyülés kebeléből kiküldött tartományi tanács a Boszniát és Herczegovinát érintő közügyekre, tehát a tartománygyűlés hatáskörén kivid eső ügyekre is, vagy az országos kormány felszólítására nyilatkozik, illetőleg véleményt mond, vagy saját kezdeményezésére ily ügyekben a két állam kormányaihoz előterjesztéseket intézhet. A tartományi tanácsnak tehát joga van a Bosznia közjogi helyzetét érintő kérdésekben is, igy a magyar történeti jog kérdésében is előterjesztéseket tennie. Azonban ez pusztán consultativ jellegű közreműködés, és az illető ügyek a tartományi tanácsnak, illetőleg az országos kormány képviselőinek véleményétől eltérően is eldönthetők. Boszniának tehát nincsen joga beleszólni saját sorsának intézésébe; államjogi helyzete, alkotmánya, közigazgatási berendezkedése a monarchia két állama által, és Bosznia törvényhozásának akarata nélkül, sőt annak ellenére is bármikor megváltoztatható. Törvényhozása, végrehajtó hatalma nem önálló, hanem a két államtól függ, azoknak befolyása és ellenőrzése alatt áll. Bosznia a maga jövőjének irányításába még oly mértékben sem folyhat be, mint a mely mértékben megadta ezt a jogot Horvátországnak az 1868: XXX. t.-cz. 70. §-a, mely szerint a társországok országgyűlésének hozzájárulása nélkül e törvény rendelkezései meg nem változtathatók. És igy Bosznia Horvátországnál alsóbb rendű államjogi alakulat, mert noha autonómiája szélesebb körű, mint Horvátországé, de ez autonómia felett önrendelkezési joga nincsen, vagyis alkotmányos intézményei tőle a két állam által egészben vagy részben elvonhatok. Jelűnek az állam és tartomány közé egy közbenső fokozatot helyez, az u. n. «államtöredéket», mely alatt azokat a politikai alakulatokat érti, a melyek az államnak egyes, de nem összes kritériumaival bírnak és ennélfogva ugy az államtól, mint a tartománytól külömböznek.* Az államtöredékek sorában fel* «Ueber Staatsfragmente» Heidelberg. 1896. 17. I.