Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Léghajózási jog

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 395 a tervezetet magáévá tette, még 1906-ban is foglalkozott a légi közlekedéssel kapcsolatos jogi kérdésekkel, a mikor is az emiitett az egyes tervezet egyes alapvető rendelkezéseivel már ellentétes megállapodásokra jutott. írók közül legújabban Meili, Mumm, Meyer és Zitelmann foglalkoztak a légi közlekedés jogával. Bár az egész léghajózási jog, a mint már emiitettük, még a jövő zenéje, az eszmék ismertetése még sincs érdekesség híján, egyrészt, mert érdekes elméleti kérdéseket érintenek, másrészt, mert a mai, tisztán sport jellegű léghajózás körében is merülhetnek, fel oly esetek, melyek elbírálására útmutatásul szolgálnak. A légi közlekedés felvetette problémák, valamint a közjog- és közigazgatási jog ugy a magánjog és büntetőjog területét is érintik. A közjogi kérdések közül legjelentősebb a légür feletti szuverénitás problémája. Bár vannak irók, a kik e felfogást helytelenítik, jelenleg valamennyi állam olyképen interpretálja a szuverénitás fogalmát, miszerint az területének megfelelően, valamint lefelé a föld középpontjáig, ugy magasságban egészen a levegőréteg felső határáig terjed. A szuverenitásnak a legmagasabb régiókra való eme kiterjesztése értelem hijján való, a hol az emberi exisztenczia i'S lehetetlenség, ott többé szuverénitásról sem lehet beszélni. Az alsóbb levegőrétegekre teljes mértékben való érvényesítése a szuverénitásnak pedig igen nagy hátrányokkal járhat a légi közlekedésre; esetleg teljesen meg is akaszthatja azt. Nincs is nézeteltérés a tekintetben, hogy a légi közlekedés biztosítására nemcsak kívánatos, de szükséges is lesz az egyes államok között oly megegyezést létrehozni, a mellyel, szuverénitásukat korlátolván, a tengeren való szabad közlekedés mintájára a léghajóknak és repülőgépeknek is biztosítsák a levegő-tengerben a szabad közlekedését. Felette eltérők azonban a nézetek a tekintetben, vájjon milyen elvek szerint történjék a szuverénitásnak említett korlátozása és melyek legyenek e korlátozás határai. Általában két irányban ágaznak el a vélemények, az egyik irány a szuverénitást bizonyos magasságra akarja korlátolni, ezt megvalósítandó, négyféle javaslattal is találkozunk: 1. a szuverénitás addig terjedjen, a meddig az állam ágyúi hordanak. 2. a meddig a légi jármű szabad szemmel észreveheiő. 3. a szilárd talajtól mérve 1500 méterig, ezt javasolja Fauchille fentemiitett tervezetében. 4., valamint a tengerre vonatkozó szuverénitás is háromféle : teljes az öblökre és egyes tengerszorosokra vonatkozólag, korlátolt a parti vizek határáig, ezentúl pedig megszűnik, olyképen volna a levegőtenger is harántmetszetben, három részre osztandó. A legalsó rétegen teljes mértékben gyakorolhassa az állam szuverénitását, a másodikon csak korlátoltan, mint a parti vizeken, a legfelső réteg szabad legyen. A most imertetett négy javaslat közül az első kettőnek gyakorlati hasznavehetetlensége annyira szembeszökő, hogy azok bírálatába bocsátkozni feleslegesnek tartjuk. Az 1500 m.-res határral szem-