Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Az 1909. évi osztrák büntető javaslat. 5.r. Az állam léte és biztonsága elleni büntetendő cselekmények

KÜLFÖLDI JOGÉLET. czimén, ép ugy, mint a Btk. 143. §-ában büntetendő (és pedig 1 —10 évi börtön vagy fogházbüntetéssel) a monarchia alattvalója, ha háború idején az ellenség katonai szolgálatába lép, továbbá, ha ily időben önkényt az ellenség katonai szolgálatában marad (itt csak hat hónaptól öt évig terjedhető fogház vagy börtön a büntetés). A hadi fogoly pártolása czimén egy héttől egy évig terjedhető fogházzal vagy elzárással bünteti a IIQ. §. azt, ki a monarchia vagy szövetségesének hadi foglyát szökésében abból a czélból elősegíti, hogy az szabadságát visszanyerje. A közeli hozzátartozó érdekében kifejtett ily tevékenység nem büntetendő. Az ellenség kémjének pártolása már súlyosabb büntetés alá esik és pedig a mennyiben annak elrejtésével vagy segítésével követtetik el, 1 —10 évi börtönnel vagy fogházzal büntetendő, ha azonban a tettes csak abból a czélból cselekszik, hogy a kémet a büntetés elől megmentse, büntetése négy héttől három évig terjedhető fogház. A hozzátartozónak ily czélu pártolása ez esetben sem büntetendő (120J. A javaslat 121. §-a lényegében megfelel a Btk. 144. §. 4. pontjának, a mennyiben három hónaptól három évig terjedhető fogházzal vagy elzárással és eshetőleg 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni azt, ki háború idején kormánytilalom ellenére az ellenséges államnak adott kölcsön nyújtásában közreműködik vagy azt elősegíti. A Btk. 457. §-ában leirt szállítási s\er\ödés megszegésének pontosabb leírásával találkozunk a javaslat 122. §-ában. A büntetés egyszerű esetben egy héttől egy évig terjedhető fogház, ha azonban a cselekmény a monarchia katonai érdekeit veszélyeztette : három hónaptól három évig terjedhető fogház ; a szabadságvesztés büntetés mellett mindenik esetben 20,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés is kiszabható. Már itt fel kell hívnunk a figyelmet arra a körülményre, hogy a javaslat igen helyesen magas pénzbüntetéssel fenyeget ott, hol a cselekmény egyik valószínű motívuma a nyereségvágy. Részletes és kimeritő szabályokat ad a javaslat a katonai, illetve hadi titok védelme tárgyában, bünteti ugy a kikémlést, mint a közlés különböző nemeit, sőt igen helyesen a gondatlan közlést is (v. ü. dr. Angyal Pál, A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban, Budapest, 1909. 75—74. 1.) és a közlésre vonatkozó különböző berendezések létesítését. A 125. §. 1. pontja mindenekelőtt a monarchia hadi erejére és védelmére vonatkozó és titokban tartandó ténykörülmények, készületek és tárgyak közlését, illetve hozzáférhetővé tételét tiltja és négy héttől három évig terjedhető fogházzal vagy elzárással bünteti az egyszerű közlést, a mennyiben e cselekmény a monarchia katonai érdekeit veszélyezteti ; ha a közlés czélja, hogy e titkok idegen állam tudomására jussanak, a büntetés 1 —10 évi börtön vagy fogház. Súlyosabb a büntetés, ha e cselekmények háború idején követietnek el és pedig : az egyszerű közlés bün-