Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - Büntetéskimérési kérdések. Ügyvédjelölt mint védő. 2. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. J79 Btintetéskimérési kérdések. — Ügyvédjelölt mint védő. III. Az ügy a kir. ügyésznek a Btk. 92. §. alkalmazása miatt és súlyosabb büntetés kiszabása végett, valamint a vádlottnak és védőjének a bűnösség megállapitása miatt használt felebbezése folytán került a kir. Ítélőtáblára, a hol a kötelező védelem szabályainak figyelembevételével megtartandó fölebbviteti főtárgyaláson a védői lisztet, a bűnös voltát merő­ben tagadó vádlott jelen nem létében, egy ügyvéd helyetteseként egy ügyvédjelölt mint védő látta el, pedig a BP.-ból látható, hogy a felebb­viteli főtárgyaláson a tények is véglegesen állapíttatván meg, mily nagy­fontosságú olyan kérdések merülhetnek fel, melyekben a védőnek ellen­őrző, a vádlott érdekeit oltalmazó, a bárhonnan támadott netalán való téves nézeteket kellően értékelni tudó befolyását a törvény, szemben a kir. ügyészségnek rendszerint nagy készültségü, a törvényekben jártas és az élőszó hatalmát használni tudó tagjával, biztosította ugyan, de egy ügyvédjelöltnek képességeit és tájékozottságát nem biztosíthatta, a mely oknál fogva aztán azáltal, hogy a védelemre nézve a BP. 412. §-a szerint intézkedett, ki is zárta azt, hogy a felebbviteli főtárgyalás ügyvédjelöltnek mint védőnek jelenlétében megtartható legyen. A fölebbviteli főtárgyalás eredményeként a tábla, az 1909. évi októ­ber 29-én hozott és az elsőfokú ítéletet részben megsemmisitő ítélettel a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 285. §. második bekezdésében meg­határozott és e bekezdés második tétele szerint minősülő magzatelhajtás bűntettében, melyért a Btk. 90. §-ának alkalmazása mellett a 285. §. második bekezdésének második tétele alapján 4 évi börtönre Ítélte, ebből azonban az 1908. évi szeptember 17-ik napjától (a táblai ítélet szerint) 1909. évi február 1 i-ik napjáig (tehát 4 hónapon és 25 napon át) szenve­dett előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság ideje által 4 hónapot kitöl­töttnek nyilvánított, megállapítván a következőket: A vádlott a büntettet az által követte el, «hogy Budapesten 1908. évi augusztus hó 30. és szeptember hó 6. napja közötti időben, a férjétől különváltan élt és házasságon kivül teherbe esett (megnevezett) nő méh­magzatát, nevezettnek beleegyezésével, nyereményvágyból szándékosan elhajtotta oly módon, hogy a nevezett nőnek méhébe valamilyen idegen és magzatüzésre alkalmas eszközzel, esetleg «tupello» vagy «laminaria» gyökérrel benyúlt és az eszköz megfelelő alkalmazása által a magzatnak eromüvi uton bekövetkezett elvetélését előidézte ugy, hogy ennek folytán a vád tárgyát képező bűntett tényálladékához már nem tartozó az az ered­mény is bekövetkezett, hogy a nevezett nő az erőmüvi beavatkozás okozta (Befejező közlemény*). * Előző közleményt 1. Jogállam IX. évf. J04. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents