Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 5. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 2. r

338 Dí KIRÁLYFI ÁRPÁD Most azonban, a mikor a bosnyák alkotmánytörvények a tartományi illetőségű személyeknek megadták a polgári és politikai jogok összességét, a mikor tehát a politikai jogosultság utján aktiv közhatalmi tényezővé tették őket, bevonták az államhatalomba, részt juttattak nekik a közügyek intézéséoen, — a tartományi illetőségben kiképződött az a pozitiv tartalom, mely abból ez ideig hiányzott és a mely általában az állampolgárság lényeges alkotó részét képezi. Mert az állampolgárság kétoldalú, egyidejűleg jogositó és kötelező jogviszony.* A tartományi illetőségű személyek, a kik tehát eddig csak a maguk alávetettsége utján érezhették közjogi hovátartozásukat, most pozitiv jogokkal felruházottan állanak valamely államhatalommal szemben. A boszniai illetőségű személyek jogi helyzete ilyképen az alkotmányos jogokban való részesítés által lényegesen átalakult, s a mikor a tartományi illetőség a polgári és politikai jogok összességének forrásává lett, ezzel az állampolgárság egész tartalmi teljességét nyerte. Általában az állam területén való lakás és tartózkodás szabadságát (Wohnrecht), mely a kiutasitás és a kiadatás alól való mentességben nyilvánul, szokták az állampolgárság döntő kritériumaként megjelölni; mint Laband mondja, az állampolgárt éppen az külömbözteti meg az idegentől, hogy mig az idegent az állam csak megtűri a maga területén, addig az állampolgárnak joga van az állam területén élni.** Láttuk, hogy Boszniában ez a jog kizárólag a tartományi illetőségű személyek számára fentartott absolut jogként van elismerve. De az állampolgárság tartalmának bármely attribútumát, az állampolgárságban rejlő jogok és kötelességek bármelyikét tekintsük, — a politikai jogosultság egész teljessége, az állampolgári szabadságjogok, a jog a külföldön való védelemre, másrészről az állampolgári hűség, engedelmesség, a védkötelezettség, — Bosznia népére nézve mind a tartományi illetőséghez van fűzve. * Jelűnek: «System der subjektiven öffentlichen Rechte». 116. I. ** tDeutsches Reichsstaatsrechto. Tübingen. 1907. 44. 1.