Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

2ÓO Dl KIRÁLYFI ÁRPÁD ban tartja az eddigi jogszabályokat, a melyek pedig a külföldiek közé sorozzák a magyar és osztrák állampolgárokat. Az ide vonatkozó szabályokat jórészt az utlevélügyről és az idegen-rendé­szetről szóló 1885. április 17-iki rendeletben találjuk meg. Ez a rendelet is általában csak tartományi és nem tartományi illető­ségű személyek, «Landesangehörige» és «Nicht-Landesangehö­rige» között distingvál, és a Bosznia és Herczegovina területén tartózkodó magyar és osztrák állampolgárokat a külföldiekhez hasonlóan, bizonyos megszorításoknak, jelentkezési és igazolási kötelezettségnek 1 veti alá, és kimondja, hogy a mennyiben ebbeli kötelezettségeiknek meg nem felelnek, letartóztathatok, megbün­tethetők és kiutasíthatók (8. §.). A 9. §. is egész általánosságban mondja ki, hogy a nem tartományi illetőségű személyek, ha az országban való tartózkodásuk a közrend szempontjából veszélyes­nek látszik, kiutasíthatók.2 Ha a bosnyák alkotmány a választói jog megadásával azt az álláspontját akarta volna kifejezni, hogy a magyar és osztrák állampolgárokat Bosznia területén elvileg a belföldiekkel egyen­lőknek tekinti, akkor ennek az lett volna az előfeltétele, hogy biztosítsa számukra azt a minimális jogot, melyet a belföldiek az államtól igényelhetnek, a lakás és tartózkodás szabadságát, a kiutasithatatlanság jogát, melyet az összes modern államok jogrendszere a belföldiek feltétlen jogaként elismer, sőt a melyet egyes államok, így Anglia, Belgium és Dánia,3 bizonyos korlá­1 A rendelet 5. §-a az igazolási kötelezettség tekintetében a magyar és osztrák állampolgárokat kedvezményesebb elbánásban részesiti, mint más külföldieket, a meny­nyiben csak érvényes igazoló jegy, szabályszerű szolgálati vagy munkakönyv felmuta­tását követeli meg, mig más külföldiektől útlevelet kiván. (Az I879 január 5 i-iki ren­delet a magyar és osztrák honosoktól is szabályszerű útlevelet kivánt). 2 Az 1879 január 51-iki útlevél-rendelet a magyar és osztrák honosokat kifeje­zetten is a kiutasítható külföldiek kategóriájába osztja (Sammlung. 1878—80. (. köt. J90. í.). 3 Angliában a kormánynak a külföldiek kiutasításához külön törvényi felhatal­mazásra van szüksége (1905. augusztus 11-iki Aliens Act). Belgiumban az 1881; február 6-iki törvény igen szük korlátok közé szorítja az államnak az idegenek kiutasítására való jogát, Dániában pedig az 1875 május 15-iki törvény értelmében az idegenek már két évi tartózkodás után megnyerik a lakó és tartózkodási szabadságot azzal a hatással, hogy sem ki nem adhatók, sem ki nem utasíthatók. (Lis\t: «Das VölkerrechU. Berlin.

Next

/
Thumbnails
Contents