Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

2$8 Dt KIRÁLYFI ÁRPÁD A tartományi alkotmánynak egy másik olyan intézménye, mely hatásában, és következményeinél fogva Boszniának és Herczegovinának a monarchia két államához való közjogi viszonyát érinti, a bosnyák-herc\egovinai tartományi illetőség, abban az uj formájában, melyet a tartományi önkormányzati szabályzat és az ezzel egyidejűleg kibocsátott alaptörvények által nyer. Hogy a tartományi illetőség szerepét és jelentőségét kellőképen megismerhessük, mindenekelőtt azt kell vizsgálnunk, hogy minő viszonyban áll a tartományi illetőség a magyar és osztrák állampolgársággal, azaz hogy a bosnyák alkotmány a tartományi illetőség mellett a magyar és osztrák állampolgárságnak mily szerepet kiván tulajdonítani az egyén jogviszonyainak szempontjából. A magyar és osztrák állampolgároknak választói joggal való felruházása ugyanis arra enged következtetni, hogy a boszniai alaptörvények a magyarokat és osztrákokat nem tekintik külföldieknek. Kérdés tehát, hogy Bosznia és Herczegovina területén a magyar és osztrák állampolgárok külföldieknek vagy belföldieknek tekintendők-e. Az 1879. június 26-iki boszniai büntető törvénykönyv 71. §-a szerint belföldiek alatt a tartományi illetőségű személyek értendők. A magyar és osztrák honosok tehát éppen úgy, mint bármely más állam polgárai, külföldieknek tekintettek.* Minthogy e törvény ma is változatlanul hatályban áll, s a Bosznia és Herczegovina nemzetközi jogi helyzetében az annexió által beállott változás a 71. §. rendelkezésének nem derogált, az ott kifejezett alapelvet ma is irányadónak kell tekintenünk. Az a kérdés ugyanis, hogy Magyarország és Ausztria honosai * «Sammlung der für Bosnien und die Herzegowina erlassenen Gesetze, Verordnungen und Normalweisungen». 1878—80. Wien. 1881. II. köt. 90. 1. A boszniai Btk. a magyar és osztrák állampolgárokról a külföldiek fejezetében szól és csak annyiban biztosit számukra kivételes elbánást, a mennyiben 75. §-ában kimondja, hogy az osztrák-magvar monarchia alattvalói idegen államnak ki nem adhatók. Az 1870 október 5-iki körrendelet a boszniai Btk.-nek magyar és osztrák állampolgárokra való alkalmazhatóságáról, ((minden kétség eloszlatása czéljábób, külön is kijelenti, hogy a magyar és osztrák állampolgárok jogállása tekintetében változás nem következik be, vagyis hogy azok továbbra is külföldieknek tekintendők (Sammlung. II. köt. 170. 1.).