Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 3. szám - Animus emigrandi

ANIMUS EMIGRANDI. I77 minőségére. A kivándorlás tehát nem annak az államterületnek elhagyását jelenti, melynek valaki állampolgára, hanem általában annak az államterületnek elhagyását, melyhez rendes lakóhelyénél fogva tartozik. A magyar államra nézve tehát kivándorló lehet mindenki, a kinek a magyar állam területén rendes lakóhelye van. És minthogy az állam tényleges lakossága nemcsak állampolgárokból, hanem idegenekből is áll, a kivándorlás alanya éppen ugy lehet a magyar állampolgár, mint az itt letelepedett külföldi. A kivándorlás jogi fogalma szempontjából tehát a kivándorló állampolgárságát irreleváns körülménynek kell tekintenünk és éppen ezért a kérdés jogi szabályozása köréből ki kell rekesztenünk minden relácziót, mely kivándorlás és állampolgárság között közvetlen kapcsolatot teremt. A kivándorlás közigazgatásában ezek szerint az állampolgárok és az állam területén letelepedett idegenek egyképen lesznek elbirálandók. Külömbség csak annyiban tehető közöttük, a mennyiben bizonyos rendelkezések tekintetében ilyen megkülömböztetés szüksége a kivándorló állampolgári mivoltából természetszerűleg következik. így a mi törvényünk szempontjából külömbség lenne teendő először is a tekintetben, hogy az utlevélkénys\er csak a magyar állampolgárokra lévén kimondható, a magyar honos kivándorlók hatályosabb ellenőrzés alá kerülnek, továbbá, hogy a kivándorlás korlátozásai közül a közjogi (a védkötelezettségből folyó), valamint a közjogi jellegű korlátozások* csakis az állampolgárokra terjednek ki, végül megkülömböztetés teendő a kivándorlási alap hováj''ordítása tekintetében, a mennyiben azt csak magyar állampolgárok vehetik igénybe, annál is inkább, mert az jelentékeny részben olyan szolgáltatásokból kerül ki, melyek egyedül az állampolgárokat * Ide számítjuk a 2. §. g) és h) pontjában foglalt rendelkezéseket. A g) pont szerint nem vándorolhatnak ki, a kik részére valamely külállam kormánya vagy valamely gyarmatosító vagy hasonló társulat vagy magánszemély által tervezett telepítés czéljából egészen vagy részben ingyenes szállítás vagy a szállítási költségek előlegezése helyeztetett kilátásba ; a h) pont szerint pedig, a kik külföldről államköltségen szállíttattak haza s a szállítási költséget meg nem téritették. Jogállam. IX. évf. 3. f. 12