Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Forrástani jegyzeteimből

2 WLASSICS GYULA gyakran mit sem érő szabályt is hozhatnak. Oly jogszabályt, mely nem igazságos. Mikor nem igazságos a jogszabály? Ha kimutatható — Hammler Rudolf elméletének alapján, — hogy különös tartalma az emberi közösség alapvető gondolatával meg nem egyezik. És minő elemek rejlenek az emberi közösség gondolatában ? Ebben két elem rejlik. Egyik, hogy ők emberek önczélként, emberi méltóságukban. A másik, hogy ők mint a közös czél munkájának tagjai, tehát mint a közösség részesei élnek. Ha ezeket az elemeket megtámadja a jogszabály, akkor azok, a kiknek hivatásuk a «nem helyes» jogot alkalmazni, lépésről-lépésre az élet erejénél fogva módositgatják az irott jogot. A társadalom jogérzete követelőleg kezd kibontakozni. Ellentétbe helyezkedik a közfelfogás az irott joggal. Ilyenkor a régi irott jogszabályok omladoznak. A Curia — hogy közeli példát idézzek — kimondja, hogy törvényes öröklési jogot ad a törvénytelen gyermeknek az anyjuk után és viszont az anyának törvénytelen gyermeke hagyatékában. Az ideiglenes törvénykezési szabályok tételeit elfogadják — és a régi magyar törvényeket a szokásjog ilyképen hatályon kivül helyezi. Ki tagadhatná, hogy a közszellem változása oly erő, mely a társadalom, a nemzet egészének jogérzetét átalakitja. Ebből az energiából sudárként s?áll ki a szokásjog — még pedig a törvényrontó szokásjog. Mindezek ellenében a büntetőjogász nem tágit és az egyéni szabadság nagy érdekében a büntető jognak azt a tételét, hogy a szokásjog büntetendő cselekményt és büntetést nem teremthet — teljes szigorúságban fenntartja, sőt a közjog sarkalatos tételéül ismeri. Kevesebb baj az, ha a társadalomban büntetésre méltónak talált cselekményt irott jog nem szabályoz, mint ha a szokásjog ezen a téren kútfői jelentőséget nyerne. Ez a tétel a müveit államokban ma szilárdul áll, sőt az uj idők fejlődésének vívmányául hirdetik.