Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Svájczi joggyakorlat az eszmei javak oltalma tárgyában

i<6 KÜLFÖLDI JOGÉLET. rányokat, mert éppen a hitel veszélyeztetésénél a hitelmegvonás és a veszélyeztetés causalis összefüggése a birói mérlegelés legszabadabb rendszere mellett is kicsúszik a birói megállapítás alól, mert a sértett viszonyainak nyílt feltárása magára a sértettre nézve lehetetlen, sokszor gazdasági okokból a sértettre rá nem kényszeríthető. Jól megalapozott érdek szól a mellett, hogy a jogi személynek is megadassék a jog, hogy személyi viszonyainak (hitelképesség) megsértése miatt vagyoni kár kimutatása nélkül is megfelelő összeg megítéltessék: az 55. szakasz nem kényszeritarra, hogy a jogi személyektől a jog megtagadtassák. Reá kell még mutatni, hogy az 55. szakasz szerint kirótt összeg bár elvileg elégtétel, kártérítés a szó tágabb értelmében és nem büntetés a sértővel szemben: mellékesen a büntetés functiójának betöltésére is hivatott. (Revue id. m. III. k. 106.) VII. Név. 27. A másodbiróság döntését lényegileg a következő indokokra alapit)a: Az elméletben vitatható, hogy a személyi név, mint ilyen, magánjog tárgyául szolgálhat-e; meg kell jegyezni, hogy felperes házassága által születési nevét (Boller) elvesztette és ennek helyébe férje nevét szerezte meg és az asszony nevének a férj nevéhez való szokásos hozzáfűzése jogilag közömbös. Maradjon eldöntetlenül az a kérdés, hogy felperes tekinthető-e jogilag a Boller név viselőjének és ezen okból védendő-e. Döntően esik ellenben a mérlegbe, hogy a név <<Bollerei» sok éven át az eredetileg a felperes atyja, később a felperes folytatott korcsmaüzlet megjelölésére szolgált és a név e minőségében a közönség tudatában gyökeret vert. Alperes állítása, hogy ezt a nevet a ház megjelölésére (zum rothen Kopf) választották, alapjában helytelen. Egy ilyen üzleti megjelölésnek jogosulatlan harmadik részéről történő használata a meg nem engedett verseny jelensége, a mi az 50. és 55. szakasz szerint a sértettnek jogot ad arra, hogy a bíróság védelmét vegye igénybe, akár a fenyegető kár elhárítását czélzó praejudicialis kereset utján. A felperesnőt, illetve ennek örököseit megilleti a jog, hogy a <(Bollerei» névnek alperes részéről történő használatát megakadályozzák. A perindítás időpontjában, a mely itt irányadó, a felperesnő nyilvánvalóan uj üzletet akart megkezdeni a Bolerei névvel. Ez kiviláglik a felperes által egy zürichi napilapban közzétett hirdetésből ; érdekében állott tehát, hogy ezt a nevet közben más ne használja. De ettől eltekintve, jogosult a felperes és hozzátartozóinak (örököseinek) érdeke, mert a név arra mutat, hogy az üzletet a Boller família viszi és igy a publikumban az a tévhit keletkezhetik, hogy azt még mindig a Boller család tartja kézben (Stahl—Weiss Boller, Entsch. 17. k. [1891] 7110.). 28. A., az Ad. Danioth, Grand Hotel, Andermatt czég birtokosa beperelte Chr. K.-t, a ki Andermattban «Hotel Bellevue» vagy «Kurhaus und Hotel Bellevue» vendéglőjét tartotta fenn és a Grand Hotel megnyitása után is vendéglőjét falragaszokon, kártyákon mint Grand Hotel Bellevue-t hirdette, hogy ezen megjelölést szüntesse meg és az O. R. cégvédelmi