Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Svájczi joggyakorlat az eszmei javak oltalma tárgyában

KÜLFÖLDI JOGÉLET. elutasítását és viszonkeresetbe helyezett 5000 frank kártérítés követelést. Azt állítja, hogy felperes, bár ügyes munkás, évek óta nem dolgozik és több műhelyből elbocsátották lustasága és nem illő magaviselete miatt, hogy feleségétől elválva, gyermekei tartásáért soha semmit sem fizetett, hogy nem fizeti rendesen sem ellátását, sem lakását és végül, hogy 1889-ben ő maga kérte nevének közzétételét a rossz fizetők listájában, a végből, hogy munkát kapna, ha megtudnák, hogy nem fizeti ellátását, és 1890-ben megjelentetett egy pamphletet, telve C. elleni súlyos rágalmakkal, a mi által kárt okozott, végül, hogy a L'Impartial-ban való közzététel, a mi saját kérésére történt, nem szoríthatta meg hitelét. A bíróság marasztalta alperest a teljes kártérítés kielégítéséül 50 frankban, mig alperes viszonkeresetét elutasította. Indokok: Tekintetbe véve, hogy M. követelése elvileg megáll, hogy nincs joga a hitelezőnek, sem a hitelezők egy csoportjának adósuk nevét az újságban kitenni, akármilyen igazságos is követelésük, melyet ellenében emelnek, hogy a követelés polgári természetű és jogaikat védi a törvény, vegyék igénybe a törvény nyújtotta eszközöket, hogy igazukat elérjék; idéztessék adósukat a bíróság elé, marasztaltassák őt, vezessenek ellene végrehajtást, de nem fordulhatnak tervényen kívüli eszközökhöz, a minő az adós nevének hírlapi közzététele ; hogy ilyen eljárás túllépi a hitelező jogkörét; hogy az a közzététel az olvasók tudomására jutva, komoly kárt okozhat és indokolja az 50., 51., 55. szakasz felhívásának a kereset megindítását szenvedett kár erejéig és hogy a felmerült kár megállapításáról lévén szó, a per adataira 'tekintettel 50 frank elégnek mutatkozik stb. (Revue id. m. X. 15.). 23. A végrehajtási és csődtörvény 275. szakasza szerint a hitelező általában felelős a jogosulatlan zárlatból eredő kárért, tekintet nélkül a vétkességre. A zárlatot a hitelező veszélyére rendelik el; ha a zárlat jogosulatlansága később kitűnik, a hitelező természetesen felel a kárért. Ellenben a 275. szakasz szerinti felelősség csak a vagyoni kár megtérítésére szorítkozik; a 27;. szakaszból nem folyik kártérítési jog a szenvedett erkölcsi bántalomért. A hitelezőt csak akkor lehet ilyen czimen marasztalni, ha őt bebizonyithatóan vétkesség terheli, vagyis ha a 275. szakasz szerinti ex lege igényhez a kötelmi jogi törvény 50. szakasz szerinti delict obligatio járul. (Revue id. m. XI. 85.) V. Becsület. 24. Ch. bíró G. ügyvédet savoryard-nak, bolondnak, neveletlennek mondta, mert utóbbi mint R. asszony védője azt állította, hogy a bíró az asszony kihallgatásánál az esetről való véleményét előre megmondotta. G. büntető perrel nem lépett fel. de az 5 5. szakasz alapján polgári perben 19.000 frc. kártérítést követelt. A szövetségi bíróság, a kihez az ügy a felebbvitel folyamán került, a kantonaiis bíróság ítéletével egybehangzóan nem alkalmazta az 55. szakaszt, mert «pusztán szóbeli sértések, a melyeket izgatott állapotban követnek el, nem állapítják meg a személyi viszonyok súlyos megsértéséin. (Revue id. m. III. 105.)