Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Svájczi joggyakorlat az eszmei javak oltalma tárgyában

M4 KÜLFÖLDI JOGÉLET. végre öt év múlva minden más esetben. E határidő kezdetét veszi a szabadságvesztés büntetés kitöltésével, a pénzbüntetés lefizetésével, illetve mihelyt az elitélt értesítve lett arról, hogy büntetése kegyelmi uton elengedtetett. Dorgálás és feltételes ítélet esetén a határidő az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve folyik. Az az idő, mely alatt a fiatalkorú kényszernevelő intézetben tartatik. e határidőbe nem számit be. Az 56. §. szerint a rehabilitáczió megsemmisíti az ítéletet s felment ama kötelesség alól, hogy akár a bíróság, akár más hatóság kérdésére az elitélés ténye feltárassék. Harmadik személyeknek az elitélés tényén alapuló jogai érintetlenül maradnak. A rehabilitált az eljárt első folyamodást bíróságnál kérelmezheti, hogy a rehabilitáczió a bűnügyi iratokon, a bűnügyi nyilvántartó lajstromon, s a közigazgatási hatóság által vezetett jegyzékben fellüntettessék. E feljegyzés után az elitélés ténye sem a bűnügyi nyilvántartás részéről kiadott büntető lapokon, sem az erkölcsi bizonyítványokon nem tüntethető fel. A büntető bíróságok és az államügyészségek már indítványozhatják a rehabilitáczió következtében megsemmisített ítéletről szóló hivatalos értesítés kiadását, ha az erről szóló tudomás a bűnösség kérdésében jelentős. Más hatóságok csak a törvény által meghatározott különös esetekben kérhetik az ily értesítések kiadását s ha kérelmük teljesíttetik, kötelesek azoknak tartalmát titokban tartani. Dr. Angyal Pál. Svájcai joggyakorlat &z eszmei javak oltalma tárgyában. A svájczi kötelmi jogi törvény — melynek általános rendelkezései az uj polgári törvénykönyvbe lényeges módosítások nélkül mennek át — kártérítési szabályaiban modernebb, mint sok későbbi keletű kódex. Az általános kártérítési kötelességet kimondó 50. czikk után részletes intézkedések következnek az emberölésből és testi sértésből eredő kár megtérítése tárgyában; azután pedig az 55. czikk kimondja, hogy «ha valaki más tilos cselekmény folytán személyes viszonyaiban komoly sérelmet szenved, a biró a sértett javára vagyoni kár igazolása hiján is megfelelő pénzösszeget ítélhet meg». Ennek az intézkedésnek az értelmezése és kifejlesztése körül a svájczi joggyakorlatnak nagy érdemei vannak ; s ezért a svájczi polgári törvénykönyvről irt legújabb müvemben * az erre vonatkozó judikaturát egész terjedelmében szerettem volna közölni. Össze is szedtem — nem kis fáradsággal — az anyagot, magyarra is fordítottam ; munkámból azonban mégis ki kellett hagynom helyszűke folytán. Ott tehát megelégedtem azzal, hogy e gyakorlat leglényegesebb eredményeit körvonalozzam.** * Dr. Meszlény Artúr: A svájczi polgári törvénykönyvről. Magánjogi tanulmán) társadalomtudományi alapon. Budapest, Athenaeum, 1909. ** Id. m. 142. s k., 172. s k., 206. s k. 11.