Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Az 1909. évi osztrák büntetőjavaslat. 2. r.

140 KÜLFÖLDI JOGÉLET. (pénzhamisítás, erkölcs, élet és testépség elleni bűncselekmények, lopás, zsarolás, rablás, csalás, hamis bukás, uzsora, orgazdaság, bűnpártolás és közveszélyü cselekmények) bűntett miatt legalább kétrendbeli börtönbüntetést kiállott és utolsó büntetésének kitöltésétől számított öt éven belül e büntettek valamelyikét újból elköveti, ha közveszélyesnek mutatkozik és attól lehet tartani, hogy a további bűnelkövetéstől nem fog tartózkodni: büntetésének kitöltése után továbbra is őrizetben tartható. A külföldön kitöltött büntetés is figyelembe jön, ha a cselekmény a belföldi jog szerint az emiitett cselekmények közé tartozik s a külföldön kiállott büntetés megfelel a belföldi börtönbüntetésnek. Az őrizetben tartás lehetőségét itt is itéletileg állapítja meg a bíróság azzal, hogy a büntetésvégrehajtás eredményéhez képest döntendő el, hogy az elitélt szabadlábra helyezhető-e, vagy még mindig tartó közveszélyessége miatt különleges intézetbe, illetőleg a letartóztatási intézet elkülönített osztályába utalandó. E védelmi őrizet tiz évnél tovább nem tarthat, de három év elteltével az elitélt végleg, vagy visszavonásra kibocsátható. A veszélyesség kisebb foka esetén bizonyos körülmények között a rendőri felügyeletet alkalmazza a javaslat. Az a belföldi, ki pénzhamisítás, vagyon elleni, vagy közveszélyes bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítéltetett, birói ítélettel rendőri felügyelet alá helyezhető, ha valószínű, hogy legközelebb ismét elköveti e cselekmények valamelyikét, vagy ha ez intézkedéstől a veszély csökkenése várható. A kiutasítás csak oly külföldi ellenében foghat helyt, ki egy évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, a mennyiben tekintettel életmódjára és elkövetett cselekményére az állam biztonsága, a közerkölcséig, a személy, vagyon vagy pénzforgalom biztonsága szempontjából veszélyes egyénnek mutatkozik. Mindmegannyi modern intézmény, leszámítva a rendőri felügyelet alá helyezést, mely utóbbi nézetünk szerint inkább társadalmi felügyelet alá helyezéssel volna pótlandó. A közveszélyesség jellemző ismérveinek kieme'ése is helyes érzékre mutat. Részünkről legfölebb még arra utalnánk, hogy a tettes családi származására vonatkozó adatok is megállapitandók, mert ha a veszélyesség léte vagy hiánya — a pathologiai ismérvektől eltekintve — úgyis csak következtetés alapján állapittatik meg, ugy e következtetések lánczolatába az öröklött tulajdonságok, az esetleges terheltség is beillesztendő. Az elkobzásnál is a védelmi szempontokat érvényesiti a javaslat, a mennyiben elkobzandóknak mondja ki mindazokat a dolgokat, melyek tulajdonságuknál fogva büntetendő cselekmény elkövetésére vannak rendelve, továbbá a büntetendő cselekmények elkövetésénél használt, valamint a bűncselekmények által létrehozott dolgokat, a mennyiben az állam biztonságát, a közrendet, a közerkölcsiséget, az egészséget, a személy, vagyon vagy pénzforgalom biztonságát veszélyeztetik. Ez esetekben az el-