Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A bécsi jogsegély-konferenczia. 1. r

KÜLFÖLDI JOGÉLET. emel, az itélet az illetékesség vizsgálata nélkül végrehajtható. Illetékességiösszeütközés ily szerződés esetében alig képzelhető, mert hiszen a belföldi bíróság csak akkor illetékes, ha illetékessége a szerződés alapján megáll. A kérdés tehát, a melyben a koníerencziának állást kellett foglalnia az volt, vajon az esetleg kötendő szerződésben a rendszerek melyikéhez csatlakozzunk : Sperl, az osztrák előadó, előadói jelentésében határozottan az illetékességi szabályok derogáló hatása ellen nyilatkozott. Magyary a magyar előadó, nagyérdemű tervezetében szintén csak jogsegély-szerződés megkötését javasolta, az illetékességet csak mint a végrehajtás előfeltételét szabályozta és tervezetének illetékességi szabályai a belföidi illetékességi szabályoknak nem derogálnak. Az osztrák előadó állásfoglalásának indokolására hivatkozik a belga, franczia és hasonló szerződések tekintetében tett tapasztalatokra. Ez az érvelés azonban el nem fogadható. Igaz ugyan, hogy a Belgium és Francziaország, valamint a Svájcz és Francziaország közötti szerződések számos kétségre és számos eltérő bírósági Ítéletekre adnak alkalmat, de nem állitható, hogy ezeknek a kétségeknek oka a szerződésekben megállapított közös illetékességi szabályok voltak. Az a szerződés, mely csak a jogsegélyt szabályozza, de e mellett az illetékességi okokat, melyek fennforgása mellett a hozott itélet végrehajtható, taxative sorolja fel és az a szerződés között, mely kö\ös illetékességi szabályokat állit fel, csak az a különbség van, hogy a mig az első esetben az illetékességi szabályok csak a végrehajtás előfeltételei, de a belföld illetékességi szabályoknak nem derogálnak, az ideig a második esetben a szerződéses illetékességi szabályok a belföldi illetékességi szabályok helyébe lépnek és a szerződésileg el nem ismert belföldi illetékességi szabályok hatálya megszűnik. Szóval a szabályok a két esetben azonosak, és a különbség csak a szabályoknak a belföldi jogra gyakorolt hatásában rejlik. A franczia-belga szerződés körül felmerült nehézségek és kétségek az egyes illetékességi szabályok értelmezésére vonatkoznak és szükségszerüleg ezek a nehézségek felmerültek volna más alakban akkor is, ha az azonos tartalmú szabályok a belföldi jogra kihatással nem birtak volna. Sperl tanár érvelése tehát nem meggyőző, nagyon figyelemre méltó azonban ezzel szemben Magyary tanár érvelése. Magyary ugyanis, midőn a magyar bizottsági tárgyalások során a belgafranczia szerződés rendszerét ajánlották, figyelmeztetett arra, hogy a peres felek állampolgársága szerint különböző illetékességi szabályok létesítése nem igen czélszerü. A franczia-belga szerződés közös illetékességi szabályai ugyanis csakis azokra a perekre vonatkoznak, melyet egyik állam területén a másik állam polgárai folyiatnak és a szóban forgó szerződés értelmében a belföldi illetékesség szabályai továbbra is érvényben maradnak, az állampolgároknak az állam területén egymás ellen, illetve harmadik nem szerződéses állam polgára ellen folytatott perei tekintetében ugy a belga, mint a franczia jog a szerződéses illetékességnek ilyetén szabályo-