Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A bécsi jogsegély-konferenczia. 1. r

KÜLFÖLDI JOGÉLET. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A bécsi jogsegély-konferencsia. Ismert tény, hogy Németország és Magyarország közön Ítéletek végrehajtása tekintetében nincsen viszonosság. Ez állapot megszüntetésének előkészítése volt a középeurópai gazdasági egyesületek bécsi konferencziájának tárgya. De vajon igaz-e, hogy a jelen viszony gazdasági életünkre káros és igaz-e az, hogy jogsegély-szerződés megkötése a forgalom és a belföldi gazdaság érdeke? Hallottuk számtalanszor kereskedőktől és gyakorlat embereitől, hogy «alperesi állam vagyunké, hogy politikánknak tehát az alperes védelmére kell irányulnia, •— már pedig az alperesnek nem érdeke az, hogy Németországban ellene hozott itélet Magyarországon végrehajtható legyen. Nem kívánom vitatni azt. hogy gazdasági életünkről alkotott ez az itélet helytelen és elismerem azt, hogy a jogsegély-szerződés hatályba lépte után nagyobb lesz ítélet-importunk mint ítélet exportunk, de ugy hiszem, hogy e tényből a jelen helyzet fentartása tekintetében vont következtetés hamis. Alperesi állam vagyunk, azaz olyan állam, mely tőkét és ipari termékeket behozni kénytelen, olyan állam vagyunk, melynek a külföldi behatás éltető eleme. E tényből pedig szükségszerűleg következik, hogy minden eszközzel igyekeznünk kell a behozatalt előmozdítani. A forgalomnak pedig szüksége van arra, hogy az egyik államban hozott itélet itélet legyen a másik államban is. Kétségtelennek látom .tehát azt, hogy a jogsegélyszerződés megkötése, miután a forgalmat és így a behozatalt növelni fogja, gazdasági életünk érdeke. Kétségeim vannak azonban a tekintetben, hogy a jelen időpont a szerződés kötésére alkalmas-e? Közel egy évtizede ugyanis, hogy perrendtartásunk reformja előtt állunk, végrehajtási törvényünk elavult és a birói tevékenység nem csekély részét gyakorolják a közigazgatósági hatóságok. Mindezek a belső hiányok a szerződés czélirányos megkötését akadályozzák. Akadály az érvényben levő perrendtartásunknakelavult illetékességi szabályai, akadály végrehajtási törvényünk, mert minő értékkel birhat a végrehajtatóság megengedése, olyan állam részéről, a hol a végrehajtás eredményét a legtöbb esetben felemésztik a végrehajtás költségei, akadály közigazgatósági hatóságunk bíráskodása, mert mig hazánkban számos magánjogi ügy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik és a közigazgatósági hatóságok által hozott magánjogi ítéleteknek végrehajtóságát a külföld el nem ismerheti, az ideig a belföld ugyané tárgyakra vonatkozó külföldi rendes biróságtól eredő ítéleteket elismerni volna kénytelen. Szóval ma többet volnánk kénytelenek a külföldnek adni, mint a mennyit a külföldtől kaphatunk. Határozottan czélszerübb volna tehát a belföldön előbb rendet teremteni és csak azután, ha jogrendünk minden