Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1909 ben

128 BÍRÓI GYAKORLAT. azt a megállapodást, hogy «az eladó másnak olcsóbban nem adhat el árukat, mint a vevőnek.» E megállapodás megszegése visszalépési jogot biztosit a vevőnek, a ki a vételt az emiitett feltételhez mint felbontó feltételhez kötöttnek tekintheti (C. 109,909 K. J. 202.). A vasutijogi határozatok közül díjszabási szempontból figyelmet érdemel a budapesti kir. Tábla G. 186 1909 számú határozata, mely az osztrák állomási illeték anyagi és alaki érvényét megállapította. Ugyané határozat kijelenti azt is, hogy a díjszabási pótlékba való felvétel a kihirdetendő díjszabásoknak érvényességi kelléke nem lehet. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa 1909. november 23-án kelt ítéletében ennek daczára ellentétes álláspontra helyezkedett, s szakított a felebbezési bíróság tradicziójával, mely a felülvizsgálati fórum döntéséhez alkalmazkodva, eddig kikerülte azt, hogy a 400 koronán aluli ügyekben más Ítélkezés jusson érvényre, mint a 400 koronán felüliekben. Miután e határozat még nem jogerős, a kérdés további fejtegetését meüőzük. A vasút felelősségének megállapításánál az ujabb határozatok kellőleg megóvják a közönség érdekét, midőn a vasút vétkességét szigorúan mérlegelik, így kimondta a Curia, hogy a vasuf;vétkes gondatlanságot tanúsít, ha az árut a dijszabás határozatai ellenére nyitott kocsin tűzveszélyes anyaggal együtt szállította (H. D. III. 188. 561/1909.). Vétkesek a vasút közegei, midőn nem figyelmeztetik a feladót az állomáson levő rakminta magasságára, noha az áru berakását a feladó végezte (H. D. III. 5. O 497/1908.). Egyébként a helytelen berakásra, mint felelősség mentesítő okra a vasút csakúgy hivatkozhatik, ha egyrészt a helytelen berakás tényét, másrészt pedig azt tudja bizonyítani, hogy a felmerült kár a helytelen berakásból járó veszélyből az eset körülményeihez képest egyáltalán előállhatott (H. D. III. 138. C. 186/1909.). Felelős a vasút a téves váltóállítás folvtán szabálytalan tolatásból származó kárért még akkor is, ha a czimzett a sérült tárgyakat jogfenntartás nélkül átvette (H. D. III. 111. C. 329 1909.). Viszont a vasútnak az az eljárása, hogy a feladott állatokat a sztrájk kitöréséről érkező és a feladóval is közölt hírek daczára felvette és továbbitotta, magábanvéve vétkességnek nem tekinthető (H. D. III. 112. C. 873 908.). Nem tekinthető vétkes gondatlanságnak a hibás mérlegelés ténye sem. ha csak a vasúti közegek csalárd vagy vétkes eljárása ki nem mutatható. (H. D. III. 103. C. 76/1909.). Hasonlókép nem kötelessége a vasútnak az átvevő lakását kikutatnia, ha a fuvarlevél gondatlan kiáilitása folytán az utcza kellőleg megjelölve nem volt (H. D. III. 38. C. 680/1908.). Az ügynökkel való megállapodásoknál igen gyakcri az a kitétel, hegy a jutalék csak az «effectuá!t» ügyletek után jár. Szerződésmagyarázati szempontból tehát gyakorlati fontossággal bír a budapesti kir. Tábla felülvizsgálati tanácsának az a kijlentése, hogy ily kikötés mellett a megbízó az érvényesen megkötött ügyletekre nézve is fenntartotta magának a jogot, hogy az ügylet teljesítését saját üzleti érdekei szempontjából bírálja meg.