Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Észrevételek a csődön kívül köthető kényszeregyezségről készült törvénytervezethez

A CSŐDÖN KÍVÜLI KÉNYSZEREGYEZSÉGROL. C)} mény, hogy a vagyonfelügyelő dijazása az egyezség létrejövetele esetében az adós és a vagyonfelügyelő közti megegyezés tárgya (8. §.), tárt kaput nyit a kedvezések egész sorának, mert az egyezség létrejövetele tekintetében érdekelt féllé teszi a vagyonfelügyelőt, kinek felelőssége tekintetében különben sem látjuk a javaslatban ama garancziákat és sanctiókat, melyekről kisebb kérdésekben a javaslat nem feledkezik meg. De teljesen ki van szolgáltatva a hitelezők kisebbsége a többségnek akkor, ha a követelések összege az ^0,000 koronát meg nem haladja, mert akkor a vagyonfelügyelő kirendelése egyáltalában mellőzhető, a mivel szemben meglehetős gyenge kárpótlás az, hogy e vagyonfelügyelő kirendelése az eljárás elhúzása esetén is csak a hitelezők többségének kérelme alapján történhetik (18. §. utolsó bekezdése). Ha még mindehhez hozzáveszszük azt a körülményt, hogy az összes többségi jogok gyakorlása a tőkekövetelés szerint számított numerikus többséget illeti meg, akkor reámutattunk annak lehetőségére is, hogy egyetlen hitelező, a ki esetleg könnyelműen nagyobb összeget hitelezett az adósnak, mint a többi hitelezők együttvéve, az adóssal együtt kezében tartja a helyzet kulcsát és egyszerűen ki vannak részére szolgáltatva a többi összes hitelezők.* Egyáltalában a vagyonfelügyelő és az adós egymáshoz való viszonyának kérdését, főleg a rendelkezési jog miképeni gyakorlását nem látjuk eléggé tisztázottnak a javaslatban, a melynek fentidézett 6. §-a szerint «a bejelentő adós vagyona felett csakis a törvény korlátain belül rendelkezhetik*. E korlátokat azonban nem tudjuk megtalálni másban, mint abban, hogy a bevételeket és kiadásokat a vagyonfelügyelő eszközli, a ki csak oly kiadásokba bocsátkoznánk, a melyek az üzlet folytatásához rendszerint szükségesek. Arra nézve, hogy az azonnali kiadással vagy bevétellel nem járó jogügyletek megkötését eszközölheti-e az adós nevében a * Az angol törvény, daczára annak, hogy az egyezség nem feltétlenül köti a kisebbséget, a követelések bejelentésénél Írásbeli esküvel való megerősítést, a szavazásnál személyszerinti egyszerű és tőkakövetelés szerinti háromnegyed többséget kivan.