Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Észrevételek a csődön kívül köthető kényszeregyezségről készült törvénytervezethez

A CSŐDÖN KÍVÜLI KÉNYSZEREGYEZSÉGRŐL. 9 I nem lesznek nagy differentiák mesterséges egyenlősitési törekvések nélkül sem; bizonyítéka ez másodszor annak, hogy a szenvedett károk matematikai egyenlősitésének nézetünk szerint különben sem igazságos elve nem ment még nálunk át a köztudatba, mert hiszen még a legelőkelőbb kereskedőkből álló testület is elismeri, sőt bizonyos megelégedéssel konstatálja, hogy tagjainak sikerült előnyöket biztosítania ott, a hol mások ilyen előnyben nem részesültek. Azt hiszszük, hogy a csődön kivüli kényszeregyezség ellen felhozható érvek legfontosabbikához értünk itt el, ahhoz t. i., hogy nemcsak a hitelezők vagyoni helyzete, hanem az adóssal való összeköttetésük jellege is oly különféleségeket mutat, a melyek aggályossá teszik egy esetleg azonos érdekből alakult többség akaratának egy más érdekű kisebbségre való reádiktálását. Hogy példát hozzunk fel: az áruhitelező, ki hosszabb ideig összeköttetésben volt az adóssal és a ki az adóssal még hosszabb összeköttetésben lesz, vagy lenni remél és eszerint bizonyos mértékben calculatiói közé felveszi az adós insolventiájának koczkázatát, kétségkívül könnyebben fogja fel a concret fizetésképtelenségi esetet és már elért, vagy a jövőben elérni remélt kárpótlás reményében inkább kapható bizonyos engedményekre, mint a pénzhitelező, vagy mint az a hitelező, a kinek ez az adóssal kötött egyetlen ügylete. A mikor az egyik hitelező az adósaival való összeköttetései során abban a helyzetben volt, hogy egy bizonyos koczkázati tartalékot magának kialakítson és egy esetleges leengedés előnyeit a jövőben való összeköttetéssel' kiegyenlítse, mig a másik hitelezőnél ez az eset nem forog fenn, akkor a hitelezők ez utóbbi csoportjának érdekeit egyszerűen alárendelni az előbbinek, melyet más, esetleg sokkal nagyobb érdek füz az adós existentiájának fenntartásához, nagy mértékben aggályos. Már pedig az előttünk fekvő javaslat a többségi elvet a legmerevebben viszi keresztül. Kezdve azon, hogy a bejelentett hitelező követelésének valódisága a többi hitelező által csak a szavazati jog szempontjából