Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A közbirtokossági és volt úrbéres közösségek

A KÖZBIRTOKOSSÁGI ÉS VOLT ÚRBÉRES KÖZÖSSÉGEK. 8^ bíróságnál hasonló esetben indított per nem czélozza a jogkérdés eldöntését, hanem csak a közigazgatási hatóság részéről megnyitott útra vonatkozó előbbi tényleges birtoklás fentartását: akkor az ügyazonosság feltétele megvan (1909. jun. 21. 72. sz.). Nincs ügyazonosság, ha a telekkönyvi hatóság a pénzintézetet tekintvén árverési vevőnek, a tulajdonjognak részére bekeblezését elrendeli, a pénzügyi hatóság ellenben nem az intézetet, hanem annak az árverésnél eljárt igazgatósági tagját tekinti vevőnek, az árverési vételi illetéket rárójja, a törlési kérelmét elutasítja, mert végrehajtási ügy és illetéktörlési ügy nem ugyanaz (1909. okt. 4., 22. sz.). Összefoglalva az előadottakat, az ügyazonosság: a személyeknek, a tárgynak és a vitás jognak az azonossága. A hatásköri biróság tehát egészen helyesen lényegileg ugyanazokat a feltételeket kivánja meg az ügyazonossághoz, a melyek a perfüggőségnek és a jogerőnek (res iudicata) a feltételei. A KÖZBIRTOKOSSÁGI ÉS VOLT ÚRBÉRES KÖZÖSSÉGEK. Irta: dr. BÖRCSÖK ANDOR. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében a közbirtokossági és volt úrbéres s ehhez hasonló jellegű közösségek jogviszonyainak szabályozására nem találnak rendelkezést. Az indokolás is erre vonatkozólag csupán csak annyit mond, hogy nem kellett a tervezetbe a közbirtokosságokat illetőleg (ide értve az indokolás szerint a volt úrbéres közösségeket is) semmiféle speciális intézkedést fölvenni, mert e közösségekre a lényeget tekintve, a tulajdon közösség (s általában a communio) szabályai alkalmaztatnak és igy elegendő lesz az életbeléptetendő törvényben annyit kijelenteni, hogy a közbirtokossá-