Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Az ügyazonosság a hatásköri bíróság gyakorlatában

AZ ÜGYAZONOSSÁG A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Irta: dr. TÉRFI GYULA. A hatásköri bíróságról szóló icjoyiLXI. t.-cz 7. §-a sze­rint hatásköri összeütközés csak akkor merül fel, ha az eljárt hatóságok ugyanarra az ügyre nézve tagadták meg vagy álla­pították meg hatáskörüket. A törvényjavaslat miniszteri indokolása is hangsúlyozza, hogy annak, hogy hatásköri összeütközés bármely irányban föl­merülhessen, mindig egyik feltétele az ügynek az azonossága, értel­mezésül hozzátévén még, hogyha az az ügy, a melyben a kü­lönböző hatóságok el akarnak járni vagy az eljárást megtagad ják, nem ugyanaz, ilyenkor hatásköri összeütközésről nem szól­hatunk, mert a két hatóság eljárása vagy határozata egymás mellett megállhat, egymást nem zárja ki. Hogy miben áll az ügyazonosság, azt sem a törvény nem mondja ki, sem indokolása nem fejtegeti, hanem ennek a látszólag egyszerű, de valójában nehéz kérdésnek a tisztázását a gyakorlatra hagyja. A minisztertanács gyakorlata az ügyazonosság fogalmát nem fejlesztette ki. A minisztertanácsi döntés alá került ügyek­ben az ügyazonosság mindig megvolt ugyan, minthogy azon­ban az ügyazonosság kérdése rendszerint csak, mint annak az indoka szorul kimerítő fejtegetésre, hogy az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel, összütközés fel nem merültének esetében pedig az igazságügy miniszter, a hatásköri összeütkö­zéseknek minisztertanácsi előadója nem terjesztette az ügyet a minisztertanács elé, hanem maga utasította vissza: a miniszter­Jogállam. IX. évf. 2. f. ^

Next

/
Thumbnails
Contents