Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

BÍRÓI GYAKORLAT. 71 1295 907. H. D. II. k. 131.), midőn kimondja, hogy hb. a megszűnt közkereseti társaság egyik tagja által alapított egyéni czég uj tag társulása révén ismét közkereseti társasággá alakul át, ez az egészen uj czég nem tartozik semmiféle felelősséggel a régi társaság kötelezettségeiért. A betéü társaságoknál a kültag felelősségére vonatkozólag már megállapodott praxis, hogy ez a felelősség megszűnik, ha betétjét befizette. Ezt a tényt, valamint azt, hogy a betétet időközben felvett fizetések által nem csökkentette, a kültag tartozik bizonyítani (C. 745 900.). Ugyanez áll, hogy ha a betét nem készpénz, hanem valamely követelés (C. 1908 máj. 22. 1107/907.). Ha azonban be van bizonyítva, hogy a kültag betétjét vagy annak egy részét visszakapta, ennek erejéig a táraság feloszlása után is felelős. A Curia IV. tan. 35. sz. elvi határozata (1530906. Ker. Jog 3.) számadás követelési jogot ad a beltag hitelezőjének, illetőleg a végrehajtásilag lefoglalt tagilletmény érvényesítésére kirendelt ügygondnoknak ; ez a számadás azonban nem kérhető visszamenőleg a bejegyzés időpontjáig, hanem csak a K. T. 101. és 107. §§. értelmében intézett végrehajtás idejétől kezdve. A részvények forgalmát túlságosan nehezítő vagy pláne lehetetlenné tevő alapszabályi intézkedéseket a Curia ujabban nem enged bejegyeztetni (176 907. sz. H. D. II. k. 33.). Az egyes részvényesek jogairól pedig kimondotta a budapesti kir. tábla (1907. okt. 9. 2709/907. H. D. II. k. 25.), hogy alapszabályi intézkedés különbséget tehet egyes részvényesek között, sőt, hogy a különböző érdekcsoportok hatalmi egyensúlyát megóvja, megengedte a részvényesek egyes csoportjainak az igazgatóság egyes tagjainak kijelölését és ama rendelkezés alapszabályokba való bejegyzését, hogy az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport igazgatósági tagjának (bizalmiférfiának) jelenlététől függ. Azonban magától értetődik, mit a tábla külön is hangsúlyoz, hogy a czégjegyzés körül harmadik személyek irányában ezek a korlátok megdőlnek, vagyis, miután a czégjegyzésben nem lehet különbséget tenni az egyik vagy másik csoport igazgatója között, akármilyen csoport bizalmi férfia legyen is a két igazgató, az ő alapszabályszerü nyilatkozatuk a társaságot kötelezi. Már e határozat átvezet bennünket a közgyűlési határosatok megtámadásánál követett joggyakorlatra. Itt a Curia a részvényesek közti egyenlőséget oly módon óvja meg, hogy a részvények letételére vonatkozó határidőt minden részvényessel szemben egyenlő módon kívánja betartatni, még pedig nemcsak ugy, hogy a határidőn tul a részvénytársaság nem kcteles, de jogosítva van részvényletételeket elfogadni, hanem ugy is, hogy alaki megtámadási okot képez, ha a határidő után a társaság bizonyos részvényesek részvényeit elfogadta, másokét pedig visszautasította. Tehát ebből az következik, hogy a határnapnál később csakis akkor szabad letéteket