Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

64 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. annak, hogy egy bizonyos vagyonalkatrész — legyen az dolog vagy nem dolog — a jogosult vagyonhoz tartozik: akkor a jogutódlás szabályai oly rugalmasságra, oly könnyedségre váltak képesekké, a melyre a jövendő még fokozottabb vagyonforgalom mellett szükség is van, de a mely másrészt fölöslegessé teszi uj jogi formák keresését e megnövekedett forgalom lebonyolítására. Ezt a hozzáfüzését a dogmatika fejlődésének a jelenkor nagy társadalmi problémáihoz, ezt a kétségtelenül az eddigieknél sokkal szorosabb kapcsolatát a magánjognak a társadalmi érdekharczokkal, ezt a forrongó, félig kész. félig készülő, régi ideáljaiban csalódott, ujakat kétségbeesetten kereső, egyfelől a maradi irányzatok által lekötött, másfelől a szélső radikálisok nyughatatlankodásaitól zaklatott, soha teljes választ nem adó, soha teljes megnyugvást nem nyújtó mai jogot Scbwar\ visszapillantása nem varázsolta elénk. O valami befejezett, valami tökéletességhez közelálló jogot tárt fel; ő megmutatta, mit haladt a tudomány 25 év alatt, de nem mutatta, mivel maradt adós, s nem mutatta meg az uj adósságokat sem, a melyekkel azt az élet megterhelte. S még egy fájó kérdőjel sajgott fel lelkünkben, a mely talán a tapsok erejét is megtompitotta kissé: hol maradt a lefolyt huszonöt évben a magyar jogtudomány ? kik az ő jelesei, mik az ő eredményei, hol vannak a problémák, a melyeket felvetett, a megoldások, a melyeket nyújtott, az alap, a melyen tovább épithetünk? Nincsenek —nincs Gros^schmid, kivéve mint a «sűrített kötelem* és más efféle metaphorák szerzője, nincs Kováts Gyula, nincs Jantsó, Sípőc\, Pikler és számosan mások, a kik tehetségeik legjavából áldoztak annak a tudománynak az oltárán, a melynek fejlődésére előadó visszatekint. Németek, németek, mindig csak németek — pedig a mióta a német polgári törvénykönyv életbelépett — s ez már. hovatovább kilencz esztendő —• azóta abból a rengeteget idézett rengeteg német irodalomból mi túlnyomóan csak paragrafusrágást és betünyargalást tanulhattunk. A nagy összefoglaló gondolatok ma amazoknál is vajmi ritkák; a franczia nemzet az, a melyben ma az uj eszmék termékenyítő vihara fészkel, s a melynek kifogyhatatlan szellemi éléstárából a német is szedi a táplálékát; ha már idegenbe kell érette mennünk, merítsünk a forrásból, a melyet még nem foglalt le a maga számára a farkas. De még akkor se feledjük, hogy — mi is dolgoztunk. A november hó 28-án tartott ülésen dr. Bender Béla értekezett «A részvényjog ujabb fejlődésen czimen. Előadó ismertette ugy a hazai, mint a külföldi törvényhozást és joggyakorlatot és ennek kapcsán rámutatott azokra a hiányokra, melyekben több mint három évtizedes kereskedelmi törvényünk szenved. Hatályos védelmet kell teremteni a társaságok alapitói, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak visszaélései ellen és e czélt