Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. «Adducam vobis hominem qui multa sublimia et dixit, et magnó animo consecutus est». Vavrik Béla idézte e klasszikus szavakat magas szárnyalású beszédében, a mikor Szilágyi Dc\sö újonnan elkészült síremlékét állottuk körül. Méltó megnyitása a Jogászegylet ezidei cziklusának! Az emlék maga a magyar közélet régi mulasztását teszi jóvá, és pedig impozáns módon. A méreteiben és kompoziczióban egyaránt monumentális háttér tátrai sötét gránittömb, melyet középen az ünnepeltnek karrarai márványból készült relief-mellképe diszit ; ez a súlyos és minden hatalomnak ellenszegülő kőzet, az a törhetetlen anyag, a melyből Szilágyi Dezső alkotva volt, hirdeti az ő elveinek és erkölcsi erejének törhetetlenségét. S az a világosabb gránitból csak nagy körvonalaiban kivésett oroszlán, a melynek fölfogásában, stilizálásában van valami sphinx-szerü, két első lábát a törvénykönyvön nyugtatja, kegyetlan-szilajon szétmarczangolással fenyegetve mindenkit, a ki a drága kincshez profán kézzel nyúlni merne . . . Stróbl mesternek valóban sikerült a nagy férfiú hatalmas lelkének legjellegzetesebb vonásait kőbe rögzíteni ; s ha a medallion és jelesül a képmás arczvonásainak kidolgozása nem is kifogástalan : az összbenyomás mindazonáltal hatalmas és lélekemelő, s mi, a kik az ő dicső egyéniségének legközvetlenebb hatása alatt állunk, — kik politikájának, alkotásainak, eszméinek fenséges tisztaságát — a szakember objektivitásával úgyszólván megmérni vagyunk képesek : mi megilletődve álljuk körül ezt a kőből alkotott poli:ikai hitvallást, s hiába keressük hozzá — a férfiút! De mintha az emlékezés és kegyelet a lelkekben friss tetterővé formálódnék át: pezsgő elevenséggel keres érvényesülést a legkülönbözőbb irányokban a tudományos élet. Az egylet alakuló közgyűlésén a titkárság a mult évben megindult könyvkiadó-vállalal teljes erkölcsi és anyagi sikeréről számol be. Ötszáznál több előfizető, s az eddig megjelent kötetek minden jogos várakozásnak megfeleltek! Tarde-nak magyar nyelvre átültetett ((Criminalité comparée»-ja a legvonzóbb és legtanulságosabb olvasmányok egyike s olyan könyv, a mi nélkül a büntetőjog ujabb haladását megérteni egyáltalán nem lehet ; Kenedi Szerzői jog-a régen érzett hézagot pótol, s a ritkán megszólaló Kun\ a jog lényegéről irt mélyreható tanulmányával méltó módon vezette be a gyűjteményt. Legközelebb, mint