Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - A magyar Anefang

A MAGUR ANEFANG. 49 két alakja, mint Wenczel Gusztáv és Hajnik Imre, inkább törté­nészek voltak mint jogászok. Hozzájárult, hogy az alkotmányos korszak megnyitásával egyszeribe kellett berendezni az uj államot és egy század mulasztását úgyszólván egy sarkfordulással jóvá tenni. így lett, hogy a külföldi törvényeket nyakra-főre fordít­gattuk, törvénytárunkat Ausztria és Németország törvényeivel teleraktuk, a régi kapcsolatoknak pedig emléke is elszáradt. Es igy jött, a mi jött: multunktól elmetszve, a napi szükség­től hajtva, öniránytalan prédája vagyunk a véletlen fuvalla­tának. Savigny azt mondaná, a mit annak idején a németeknek mondott: hogy ilyen nemzedék és ilyen kor még nem érett a codi­ricálásra és hogy várjuk meg mig az élő jog történeti alapjait meg­ismertük. De hol vannak a magyar Eichhornok és Gerberek ? Hol a magyar Beseler, Brunner és Gierke? Nem várhatunk ioo évig, mint Savigny. Elkéstünk. És igy történik, hogy a jövő század magyar magánjoga az Anefangot fogja ismerni a publiciana helyett azért, mert Németországban Bismarck idejében Gierkeék kerekedtek felül és nem Windscheidek. De nincs-e hazai történeti alapja a 681. § keresetének? Nem a «rendes birtokkeresettel» van-e itt dolgunk, melyet régibb és ujabb törvényeink említenek? Az Indokolás (ad § 681.) ilyenfélére nem hivatkozik. A Főelőadmány (IV. 571. 1.) emliti ugyan, hogy a puszta birtokra alapitott petitorius kereset «meg­felel mai jogunknak)). Csakhogy ki mondja meg, hogy az a »rendes birtokper», a melyet tankönyveink az 1542 : V. és az 1802 : XXII. t.-cz.-re visszavezetnek, igazában miben áll ? És hogy az élő jog, mely a gyakorlatban kifejlődött, hogyan fest? Ki tudja igazán, hogy voltaképen mi az a «rendes birtokkereset», a melyről az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-a és az 1893 : XVII. t.-cz. 1. §.-a szólnak? Hiszen az osztrák irók közt is vitás a mai napig, hogy a náluk divó «ordentliche Besitzklage» alatt a publicianát, vagy pedig olyan fajta petitorius birtokkeresetet kell-e érteni, mint a milyet pl. a porosz Landrecht (I. 7. §. 184. i'v §. 34.) codifikált. Ezen a téren külföldön is még minden vitás. Nálunk pedig a Jogállam. VIII. évt. i. f. *

Next

/
Thumbnails
Contents