Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 7. szám - Az agrárius közösségek és az új telepítési törvényjavaslat. 2. r

492 Df SEBESS DÉNES lések a közös jószágoknál az egyes tulajdonostársak jutalékára nézve megállapított szabályok szerint történik (az okirat az összes osztatlan illetőségek tulajdonosai által irandó alá, vagy ugyanazok ellen rendelendő el a bekebelezés, előjegyzés, terhelés stb.). Világos a fentiekből az, hogy az osztatlan illetőségek telekkönyvi megjelenési formája, nyilvántartása, elsősorban azokat a kezelési nehézségeket akarta megszüntetni, a melyek a sok ezer jogosult és gyakran jogváltozások által teremtett zavarok nyomán támadtak, a publica fides ellenére. Semmi tekintetben sem akarta azonban megszüntetni az osztatlan illetőség a tulajdoni részesedés jellegét, sem a telekkönyvi nyilvántartásból azt kizárni. A formák, melyek a jogfejlődésben az 1871 : LM. t.-cz. 57. §. megalkotásánál a tulajdon szabad forgalmú jelszava alatt szabaddá tették a legelő illetőségek forgalmát, és kivétel nélkül megszüntették a legelők alkatrészi, illetve tartozéki jellegét, a telekkönyvi jogszabályok terén is következetesen jutottak érvényre. Kivétel nélkül alkalmaztatni rendelték az osztatlan illetőségek telekkönyvi jogszabályait mindennemű agrárius közösségekre, sőt mig a 675/1888. I. M. rendelet a közbirtokosságokat mint jogi személyeket kifejezetten elismeri, s a telekkönyvbe mint jogi személy tulajdonjogát rendeli bejegyeztetni a közösséget, az 1904. évi 10320. sz. I. M. rendelet már az úrbéres illetőségek «osztatlan illetőség)) constructióját átviszi a közbirtokosságokra is. Az úrbéri birtok helyett «az osztatlan illetőségeket)) itt azoknak a telekkönyveibe vagy betéteibe kell bejegyezni, akik az aránykulcs gyanánt vett földbirtoknak tulajdonosai voltak, az arányositási itélet meghozatalakor. A magyar telekkönyvi jogszabályok tehát nem ismerik el többé a közösségeknek az úrbéri pátensek idejében meglevő és a helyszinelési jegyzőkönyvek és későbbi átalakítások folytán keletkezett telekkönyvekben mutatkozó jogi személy és egység jellegét. A magyar telekkönyvi jog fejlődése nem simult a magán-