Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Ipari biráskodás

480 SZEMLE. fogásolt azt az intézkedését, hogy a szakbíró elnökön kívül még négy ülnökből áll az ítélkező tanács. Elegendőnek tartja ő is, ha az elnökön kívül két ülnök van a tanácsban, sőt megengedhetőnek tartaná, ha a felek ebben megegyeznek, hogy az elnök itélkezhessék, mint egyes bíróság. Az ötös tanácsnak akadályát látja már abban, hogy a tervezet a felebbezés folytán az ügyeket a törvényszékhez utalja, a mely hármas tanácsban dönt. A tervezet 761. §-ában az ipari bíróság hatáskörét, mint kizárólagos bíróságot szabályozza. Ha ezt a kizárólagosságot fenn akarjuk tartani, akkor a bíróságot hozzáférhetővé kell tenni és meg nem engedhető, hogy miként a tervezet szabályozni kivánja (765. §.), csak minden törvényszék területén szervezkednék ipari, illetőleg kereskedelmi bíróság. Szükségesnek tartja, hogy legalább is minden járásbíróság területén alakuljon ipari bíróság, tekintettel az ipari és kereskedelmi társadalom növekedésére és a fennforgó szükségre. Helyesnek tartja azt a kapcsolatot, a melyet a Tervezet az ipari bíróság és a rendes bíróság között létesít, hogy t. i. az ipari bíróságtól a törvényszékhez felebbezni lehet. A Tervezet néhány intézkedését már a Jogászegylet is megvitatta és a birálat nagy részt ugyanazokat a hibákat észlelte, a melyeket Magyary Géza éles megvilágításban nagy tudományos apparátussal ismertetett. Mind e bírálatokból azt az eredményt vonhatjuk le, hogy ha a tervezetnek ipari bíráskodásra vonatkozó intézkedései váltczatlanul életbe lépnének, a mai jogállapot nem javulna. De a kiindulási alap helyes lévén, egy-két változtatással kitűnően beváló intézményt nyernénk benne. Z. Zs. — Magyarországi birtokrendezés. Eczim alatt dr. Sebess Dénes, kir. ítélőtáblai .anácselnök és dr. Börcsök Andor, törvényszéki bíró alapos és hasznos munkát adnak a gyakorlati jogász — legyem az akár ügyvéd, akár biró —• kezébe. Alapos, mert egy kötetbe foglalva adja mindama jogforrások gyűjteményét, a melyek a szorosan vett magyar területen a birtokrendezési eljárás összes kérdéseiben jelenleg hatáiylyal bírnak és hasznos, mert egyúttal a bevezetésben kellő összefoglaló magyarázatot is találunk, melynek alapján a birtokrendezési eljárás tekintetében hatályban levő törvények és rendeletek áttekinthetőkké válnak. Nagyon hasznos alkatrésze a könyvnek az iratmintagyüjtemény, manapság annál fontosabb, mert mindinkább csökken azoknak a jogászoknak a száma, a kiknek ezen a téren mindenre kiterjedő gyakorlatot szerezniök sikerült. A birtokrendezési eljárást röviden összefoglaló bevezetés e mellett nagyon czélszerii kézikönyvül szolgálhat ügyvédi és bírói vizsgára készülőknek.