Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - A bünvádi perrendtartás rövid tankönyve. Írta:Vámbéry Rustem[könyvismertetés]

478 IRODALOM. Általános tanok czimet viseli, az alapfogalmakon kívül röviden ismerteti a történelmi előzményeket és a büntető eljárás alapelveit, a második könyvben a büntetőperben szereplő személyeket tárgyalja, a harmadikban Az eljárási cselekmények czime alatt az u. n. bizonyítási jogot és az eljárási kényszercselekményeket részletesen tárgyazza, a negyedikben a törvényszéki és esküdtbirósági eljárás menetét a perorvoslattal együtt tárja elénk, végre az ötödik könyv az eljárás különös nemeinek (a járásbirósági eljárással) és a büntető ítélet végrehajtásának beható fejtegését tartalmazza. Szerző mindenütt utal a Bp. megfelelő szakaszaira, a jogszabályokat leginkább a judicaturából merített példákkal világítja meg s a tárgyát illető curiai döntvények elvi tartalmát is az illető helyen földolgozza. Emellett pedig a gondolatok menetét akadályozó és rendes folyásukból kizökkenő scholastikus osztályozásokat és az inkább zavaró, mint fölvilágosító alsó jegyzeteket teljesen mellőzte. Szerző munkája nagy irodalmi jártasságról és a mi egyetemi igényeink helyes méltatásáról tesz tanúságot. Rövid tankönyve, mely szerinte is csak a disciplina lényegéről kíván tájékoztatni, bizonyára és méltán nagy elterjedtségnek és kedveltségnek fog örvendeni. Elmondhatjuk, hogy : végre egy komoly tankönyv, mely nem tanárok, hanem tanulók számára készült ! (bp.) SZEMLE. — A magyar magánjog kézikönyve. A korán elhunyt eperjesi jogakadémiai tanárnak Raffay Ferenci-nők ily czimü müve rövid időn belül immár harmadik kiadásban jelent meg, mely körülmény a legjobb bizonyíték a könyv gyakorlati használhatósága mellett. E harmadik kiadást az özvegy megbízásából Dr. Obetkó De\sö eperjesi jogtanár rendezte sajtó alá, ő eszközölte a szükséges bővítéseket és helyesbítéseket, s egyszersmind figyelemmel volt az ujabb judikaturára, a mi bizonyára csak emeli a könyv értékét. A mü Budapesten Benkő Gyula udvari könyvkereskedésében jelent meg s a két kötet ára 21 Kor. —• A\ intérpretatio és szokásjog viszonya a római jogban. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1909 május 10-iki ülésén dr. Kiss Gé\a jogakadémiai tanár felolvasást tartott na\ intérpretatio és a szokásjog viszonyáról a római jogban*. Szerző abból a már ismert felfogásából indult ki, hogy a szokásjog tekintetében napjainkban uralkodó elmélet sem a mai jogélet, sem a jogtörténelem reális jelenségeinek nem felel meg. Az opinio necessitatis-on és hosszas gyakorlaton alapuló népmeggyőződés mint jogforrás, csak a történelem előtti korszakban bírhatott jelentőséggel, de nem a törvények uralma alatt élő népek jogalkalmazása szempontjából. Ez utóbbi szükségképen az írott jogra és annak értelmezésére támaszkodik, a mint