Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGVISZONYOK BOSZNIÁBAN. 447 szóló törvényünk rendelkezéseit Boszniára és Herczegovinára. Mivel azonban e tartományok jelenlegi sajátszerű helyzete mellett e tekintetben esetleg kételyek merülhetnek fel. továbbá tekintettel arra, hogy az 1879 : L. t.-cz. a magyar állam akkori tényleges területének figyelembevételével alkottatott és annak Boszniára és Herczegovinára való alkalmazása a törvény némely intézkedésének * megfelelő kiegészitését is szükségessé fogja tenni, már e szempontból is kívánatos lesz az 1879 : L. t.cz. rendelkezéseinek Boszniára és Herczegovinára való kiterjesztéséről külön törvényt hozni. Ámde egyenesen szükségessé teszi ily törvény alkotását az a körülmény, hogy a mai viszonyok között eminens érdekünk, hogy minden kétséget kizárólag deklaráltassék a Magyarország és Bosznia között létesülő állandó közjogi kapcsolat határozottsága, és hogy nyomatékosan manifesztáljuk, hogy a magyar király szuverén jogainak Boszniára és Herczegovinára való kiterjesztését kimondó törvény Magyarországra nézve közvetlen és posiiiv jogi következményekkel is jár. Most, a mikor egy egyszerű gazdasági kérdésben, a magyar érdekek Boszniában való praeponderantiájának puszta lehetőségével szemben is olyan példátlan egyöntetűséggel nyilatkozott meg az osztrák kormány•és parlamenti körök ellenállása, jogunk védelme valósággal megköveteli az ily módon való állásfoglalást. Érintenünk kell még azt a kérdést, hogy az állampolgár* így a 11. §. kiegészitéseképen kimondandó lesz, hogy a Bosznia és Herczegovina területén lakók honosítása tekintetében a belügyminiszter az illetékes határozó hatóság, mivel Bosznia közvetlenül az anyaországgal jut közjogi kapcsolatba. Szintúgy a 21. §. is olyképen lesz módosítandó, hogy az állam kötelékéből való elbocsátás iránt a Bosznia és Herczegovina területén levő községek kötelékébe tartozókra nézve a belügyminiszter határoz. Meghatározandó lesz továbbá, hogy a Boszniában lakó személyek honosítása esetén az állampolgári eskü mi által helyettesíthető, mert a boszniai kerületi hatóságok, nem lévén magyar állami hatóságok, ilyen eskü kivételére nem alkalmasak. Ezért ugy véljük, czélszerü volna ezeket a személyes eskütétel alól felmenteni és tőlük az állampolgári fogadalomnak írásban való közlését megkövetelni. ** Az osztrák javaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak 1909. május ij-i ülésén, a boszniai magyar agrár-bank ügyének tárgyalása alkalmával.