Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 6. szám - Az állampolgári jogviszonyok Boszniában és Herczegovinában

4H D? KIRÁLYFI ÁRPÁD polgárságának fenntartása iránt. Szóval ez a jogkövetkezmény a gyakorlatban nem mint a terület-bekebelezés feltétlen következménye érvényesül, nem a souverainitás kiterjesztésének tényével egyidejűleg áll be, hanem csak utólagos, külön rendelés utján * és bizonyos, az államhatalom által meghatározott módozatok mellett. Az uj terület lakosságának állampolgárrá nyilvánítása tehát voltaképen egy specziális belső kormányzati aktus, a területi felségjog gyakorlásából folyó hatalmi tény.** Ennek a jogkövetkezménynek érvényesítése e szerint feltételezi az államhatalom tényleges gyakorlását, s így annak kimondására csakis aktív államhatalom jogosult, vagyis az az államhatalom, mely nem csak jog szerint souverain államhatalom, hanem egyúttal a souverainitásból folyó jogokat is önállóan gyakorolja. Ámde Magyarországot a jelenlegi helyzet mellett csak de jure illeti a souverainitás Bosznia felett, a tényleges suprema protestas azonban a magyar állam saját akaratából a közös kormányzat kezében maradt, s igy Magyarország ott ez idő szerint nem lévén aktiv államhatalom, meg lesz akadályozva abban, hogy Bosznia lakosságát a maga kötelékébe felvettnek nyilváníthassa. Másrészt azonban a közös kormányzatnak, noha ma a kötelező állami akaratot Boszniában és Herczegovinában ő jelenti ki, a tényleges suprema potestast ma ott ő gyakorolja, ugyancsak nem áll módjában, hogy az állampolgárság változásának jogkövetkezményét kimondhassa, mert a közös uralom nem képvisel önálló «államhatalmat*), nem bir külön souverainitással és nem teremt külön állampolgári köteléket. A monarchia két állama által gyakorolt közös uralom pusztán tényleges közösség, mely mellett közös, egységes állampolgárság nem létezik. * így pl. Elsass-Lotharingia lakossága az 1871. június 9-iki törvénynyel, mely e tartománynak Németországba való bekebelezését kimondotta, még nem vált német birodalmi állampolgárrá (Reichsangehörige), hanem csak az 187j. június 25-iki birodalmi törvény alapján lett annak tekinthető. ** Rivicr: «Principes du Droit des Gens.x Paris, 1896. I. köt. 204. 1. : «Le changement de souveraineté territoriale entraine de plein droit le changement de nationalité régnicole.»