Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Bírói szervezeti és hatásköri kérdések

BÍRÓI SZERVEZETI ÉS HATÁSKÖRI KÉRDÉSEK. Arról a számos és valóban elsőrangú jogászi gondolkozáshoz méltó okfejtésen felépült Ítéletről, melyek a pénzügyi judicaturában keletkeznek, ritkán vesznek tudomást. Ellenben ha tévedés forog fenn, — melyet mig emberek vagyunk, ki nem irthatunk — erre mindig akad olyan biráló, kit nem mindig jellemez a tiszteletet parancsoló tudományos birálat közérdeke és előkelő hangja. A közigazgatási biróság helyzetének megítélésénél azt is ajánlom megfigyelésre, hogy az 1896: XXVI. t.-cz. alapján szervezett közigazgatási biróság helyzete lényegesen különbözik más legfelső biróság helyzetétől. Miért? Egyszerűen azért, mert a közigazgatási biróság elbirálása alá kerülő anyagot, nem az igazságszolgáltatás gyakorlatára szakszerüleg képzett alsó biróságok szolgáltatják, hanem a leggyakrabban birói gyakorlatban és perjogi szabályokban kevésbbé jártas közigazgatási tisztviselők járnak el. Mig a rendes birósági eljárásban a legfelsőbb biróság a két alsó biróság által összeállított ügyállás alapján, az alsó birósági határozatok indokainak mérlegelésére szoritkozhatik: addig a közigazgatási birósági ítélőbíró sok időt kénytelen eltölteni magának a tényállásnak összeállításával is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy teljesen uj ténykörülmények hozhatók fel a közigazgatási bíróság előtt. így igen gyakran a közigazgatási birónak magának kell azt teljesítenie, a mit a jogkérdésre szoritkozó legfelső rendes biróság már készen talál. Mindezeket teljes egyszerűséggel és köteles nyíltsággal feltártam. Feltártam azért, hogy a felkapott üres jeligék lidércznyomása nélkül mérlegelje a hozzáértő közvélemény a közigazgatási biróság helyzetét. A ki okfejtésemet figyelembe részesíti, az egyfelől meggyőződhetik, hogy mélyreható szervezeti reformok nélkül lehetetlen a közigazgatási biróság hatáskörét az összes vitás közigazgatási ügyekre kiterjeszteni.