Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A németbirodalmi bünvádi eljárás javaslata; (Második közlemény)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. kat ajánl a javaslat. A módosításoknak kettős tendentiája van: aj az eddigi törvényes állapothoz viszonyítva megszorhani a letartóztatásnak e-eteit és bj több módot nyújtani arra nézve, hogy a már elrendelt letartóztatás megszüntethető legyen. A mai törvény eléggé kíméletlen a terheltnek személves szabadságával szemben, mert a szökési gyanít Fiuchtverdcvchi bizonyos meghatározott esetekben (minden bűntett, Verbrechen) feltétlen alapja a letartóztatásnak; ezekben az esetekben tehát kötelező a letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság. Hogy milyen különbség az már csak a mi törvényünkkel szemben, az nyilvánvaló, hogy ha figyelembe veszszük. hogy a mi törvényünk kötelező vizsgálati fogságot nem ismer, mert még halálbüntetéssel, avagy életfogytig tartó fegyházzal sújtott delictumoknál is a vádtanács a vizsgálati fogságot is mellőzheti. Az érvényben levő törvény szerint a vizsgálati fogság elrendelésének alapja bármely esetben a szökési gyanú és a collusio. A javaslat szerint a szökési gyanú csak halálbüntetéssel, fegyházzal és egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntethető delictumokkái terheltekkel szemben lehet alapja a vizsgálati fogságnak, de csak abban a\ cselben, ha a szökési gyanú megállapított lényekre (törvényünk szerint bizonyítékokra ) támaszkodik. Tehát szökési gyanú vélelme minden ezt indokolható tény néikül nem ok a letartóztatásra, a mint eddig az volt Továbbá collusio alapján való letartóztatás alól az érvényben levő törvény szerint csak az elzárással (Haft) büntetett kihágások voltak kivéve, szökési gyanú alapján azonban eme csekély jelentőségű delictumok miatt is letartóztatásnak lehetett helye. A javaslat szerint pedig a ' a már egy évi bármely szabadságvesztésen alóli delictumokra nézve szökési gyanú nem vélelmezhető, azt külön bizonyítani kell, a collusio alapján pedig nemcsak a kihágások elkövetésével, de cőt három hónapi fogházzal avagy 3000 márka pénzbüntetéssel büntetett vétségeknek elkövetésével terheltek ellen sem lehet vizsgálati fogságot, illetőleg letartóztatást alkalmazni. — a mennyiben a javaslat külön is hangsúlyozza, hogy ezeknél csakis bizonyítékokra alapito't szökési gyanú lehet ok a letartóztatásra. Újítás továbbá a javaslatban az, hogy ugy a szökési gyanút, valamint a collusiot tényekkel indokolni, és a tényeket a letartóztatási rendeletben felsorolni kell, hogy a letartóztatásnak ténybeli oka ki legyen tüntetve. Nagyon figyelemre méltó a javaslatnak azaz uj intézkedése, ho?y a letartóztatott abban az esetben, ha a letartóztatást más, mint a letartóztatás, illetőleg vizsgálati fogság kérdésében dönteni hivatott biró rendelte el és foganatosította, követelheti, hogy letartóztatásának ügye azonnal a letartóztatás kérdésében dönteni hivatott biró elé kerüljön, a ki előtt ő a letartóztatás elleni kifogásait szóbeli tárgyaláson érvényesítheti, és e tekintetben védőjének közreműködését is igénybeveheti, erről azonban a kir. ügyészség is értesítendő. A mostani törvény a letartóztatás ellen csak rendszerinti felfolyamodást engedett, a mely Írásbeli uton legtöbbször annyi