Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Biróságaink magánjogi gyakorlata 1908-ban

1 J 2 BÍRÓI GYAKORLAT. hogy ha vagyonrészek a maguk megjelenési formáját meg is változtatják, azért az. a mi az eltűnt alkotórész helyébe lép, szintén a vagyonhoz tartozik. Pl. a csődtömeg gondnoka eladja a tömeghez tartozó árukat, a vételár, a mely befolyt, szintén a tömeghez tartozik.' A peculium is mint külön vagyonczél alatt alló vagyon, zárt egész, a mely nem szűnik meg azáltal, hogy alkotórészei mind formát cserélnek idővel : a hozzátartozó ingatlant a kiskorú eladja : a vételár peculium marad ; értékpapírokat becserél, a szerzett pénzből részvényeket vásárol, — a részvény az övé marad. Hiszen a Curia okoskodása szerint már a kiskorú által vett sorsjegy maga sem lehetett volna peculium : a kiskorú nem sorsjegyet szerzett keresményével, hanem pénzt, s mikor azt kiadta, a czáfolt álláspont szerint megszűnt annak peculium minősége s a mit helyébe szerzett, azt már nem munkájával szerezte, hanem pénzével; a fölött tehát nem rendelkezhetik' - Már kérem, igy nem lehet okoskodni. Az a peculium, mint külön vagyon fennáll mindaddig, mig abból a keresményből — bármily testi formában — valamely érték fennáll: az az érték a kiskorú szabad rendelkezése alatt áll, azt ő adhatja, veheti, csereberélheti teljesen önállóan. Kell-e még fejtegetnem már most. hogy a peculiáris sorsjegyre eső nyeremény a peculiumba tartozikr Mi a sorsjegy? Kötelezvénye a kisorsoló intézetnek arról, hogy kifizeti a tervszerű nyereményeket a nyerő számok tulajdonosainak. A kiskorú, a ki keresményéből sorsjegyet vett, megszerezte az e kötelezvénybe foglalt, feltételhez kötött követelést a sorsoló intézettel szemben. O a főnyereményt is megvette, feltételtől függően. Ha nyer: a nyert összeg lép a követelés helyébe s a sorsjegy értéktelen papírdarabbá lesz. Hogy a sorsjegy ára 12 korona, a főnyeremény pedig 200,000 korona, — közömbös: csak az nem közömb'' s, hogy a jogalkalmazás kellő közepében élő bíróságokat az ilyesmi képes félrevezetni. Vajon ha a kiskorú kisorsolás alá eső értékpapírokat vett a keresményén, és a névértéknél magasabb tőzsdei árral biró papirokat kihúzván, névértékűket kifizetik a kiskorúnak: akkor is azt mondja majd a bíróság, hogy ez az érték nem peculium, noha az ügyleten a kiskorú csak veszített ? Immár állandóan jogi személynek tekinti birói gyakorlatunk a közbirtokosságot, ha testületileg szervezkedett ;2 s közömbös, hogy e szervezkedést a kormányhatóság jóváhagyta-e. 3 Viszont nem ismeri el gyakorlatunk a közoktatási törvény (1868. XXXVIII. t.-cz. 10. §.) értelmében hitfelekezetek, társulatok, egyesek, községek és az állam által felállított tanintezetek jogi személyiségét.4 A czélok hierarchiájában tehát az ilyen inté1 V. ö. erre nézve bővebben : Kohler, Das V onnÖgen ini BGB., Archív lür bür^R.. Bd. 22. - C. 1908 (ebr. 6. 2801,907. sz. 1 Azonos hat. Dtár uj f. VII. 78. 4 C. 1008 junius 9. 22. sz.