Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. [Fejezet] A bünhalmazat. 40. r.

»*4 BÍRÓI GYAKORLAT. Tekintve, hogy a testi épség és a becsület büntetőjogi védelemben részesülő külön jogokat, jogi javakat (Rechtsgut) képeznek: a kir. Curia álláspontját kell helyesnek elfogadni. Számos esetben azonban az ellenkező álláspont érvényesült. C. 1881. évi 9846. sz.1 Tényállás. Vádlott sértett fejéhez egy bádogedényt vágott, a mi nyolcz napon belül gyógyult testi sértést eredményezett. Ugyanekkor sértettet «személynek» nevezte. A könnyű testi sértés és becsületsértés miatt elitélt vádlottat a kir. Curia a becsületsértés vádja alól fölmentette azért, mert a testisértéssel egyidejűleg használt kifejezés: dönálló büntetendő cselekményt nem képez, hanem a súlyosabb beszámítás alá esŐ testi sértésnél csak mint súlyosító körülmény veendő figyelembe?). Az ebből levonható általános — elfogadhatlan — elv tehát az, hogy egyidejű elkövetés esetében több cselekmény egy cselekményt képez. C. 1882 okt. 14.2 Vádlott egy bál alkalmával sértettet többször arczul ütötte, s midőn ez magát védelmezni kezdte, hüvelykujját ugy megharapta, hogy a gyógyulás nyolcz napot vett igénybe. Az alsóbiróságok itt is könnyű testi sértés és becsületsértés anyagi halmazatát állapították meg. A kir. Curia azonban vádlottat a becsületsértés vádja alól felmentette és pedig azért: «mert vádlott mindkét sértést egyfolytában, folytonos időtartam alatt követte el s az tehát egy és ugyanazon cselekményt képezi, mely cselekményt részletezni nem lehet». C. 1890 máj. 13.3 Tényállás. Vádlott az utczán haladó sértett felé ment, s midőn közelébe ért, sértett vállát egyik kezével megragadta, másik kezével pedig ezzel a kijelentéssel: «nesze büdös kurva, megvakulsz*, egy oltott mészbe mártott rongygyal több ízben sértett arczára csapott. Sértett látóképességét részben elvesztette. Az elsőbiróság súlyos testi sértés és becsületsértés anyagi halmazatát állapította meg, a kir. ítélőtábla a becsületsértés vádja alól vádlottat felmentette, a kir. Curia által magáévá tett abból az indokból, hogy: «vádlottnak épen az a nyilatkozata, a melyben a meggyalázó kifejezés is foglaltatik, állapítja meg azt a szándékosságot, a melynélfogva az elkövetett testi sértés súlyosabb minősítés alá esik; ennélfogva az ebben a nyilatkozatban használt meggyalázó kifejezés a btkv. 95. §-a szerint önálló külön cselekménynek nem minősithető». C. 1902 április 4. és C. 1902 április 22.4 Tényállások. Vádlott az első esetben nejét könnyű testi sértés okozásával bántalmazta és «kurvának* nevezte; a második esetben vádlott sértettet ugyancsak könnyű testi sértés okozásával véresre verte, leöntötte, megrázta és kituszkolta. Az elsőfokban eljárt kir. járásbíróság és a másod fokban eljárt kir. törvényszék testi sértés és becsületsértés anyagi halmazatát állapította meg. A kir. Curia mindkét esetben az ítéleteket a becsületsértésre vonatkozó részé1 U. o. 5. k. 567. I. — 2 U. o. 5. k. 19^. 1. 44. k. iío. I. U. o. 20. k. 21;. I. — 4 u. o.