Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 2. szám - Néhány szó a választói reformról
NÉHÁNY SZÓ A VÁLASZTÓI REFORMRÓL zetten kimondását kérik. A kereskedelmi és iparkamarák felírnak az összeférhetetlenségi törvény megfelelő módosítása iránt. A szocziálisták, feministák gyülekezetei követelik a korlátlan, egyenlő, általános, titkos választói jogot. A napi sajtó jóformán csak a benyújtás első hetében érdeklődött melegebben az Andrássy javaslata iránt, a maga pártállása szerint dicsérve vagy gáncsolva azt; csak egy-két napilapban jelent meg részletes kritika. A szaksajtó némelyik orgánuma tudomást sem vett a javaslat megszületéséről. A Huszadik S^á^ad az Andrássy javaslata tárgyában körlevélileg kérdőpontokat intézett a külföldi tanárok, publicisták és szocziálpolitikusokhoz, s mult évi deczemberi számában közzétette ezeknek véleményét, számszerint 47 választ. Minden tiszteletünk mellett is, melyet a megkérdezett szocziologusok és szocziálpolitikusok nagyrésze iránt érezünk, ezeknek a külföldi tudósoknak és politikusoknak nyilatkozatait a magyar parlamenti reform kérdésénél irányadóknak nem tekinthetjük. Egy választói reform végeredményében nem a tudománynak, nem az elméletnek, de a gyakorlati politikának kérdése, a minthogy némelyik felszólitott külföldi szaktekintély maga is őszintén kijelentette, hogy a magyar milieu pontos ismerete nélkül konkrét kérdésekre felelni nem lehet. Hazai viszonyainkat pedig — sajnos •— a külföldön vagy felületesen, vagy sehogysem ismerik. De a midőn a külföldnek kedvező vagy kedvezőtlen véleménye ránk nézve legfeljebb csak érdekes lehet: annál értékesebb lenne a hazai tudósok és politikusok részéről egyfelől a hazai viszonyoknak, másfelől a törvényjavaslat rendelkezéseinek és intencióinak beható ismerete mellett gyakorolt illetékes és szakszerű kritika. Igazán jól esett olvasnunk, midőn •— mintegy válaszul a Huszadik S\á^ad külföldi szaktekintélyeinek — a Jogállam mult számában egy hazai illetékes szakember megszólalt. Dr. Issckui; Győ\ö országgyűlési képviselőt nemcsak érdemes, hosszú parlamenti múltja és a hazai, különösen épen a legexponáltabb er-