Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 2. r

VÁZLATOK A MAGVAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBŐL. 95 czeüária mindazokat az ügyeket, a melyek a királyi méltóság és tekintély hatásköréhez tartoznak, «universa iura privilegia prserogativa et reservata regia», sértetlenül fenntartsa és - - miként azt I. Lipót is hangsúlyozza - - a melyek veszendőbe mentek, azokat igyekezzék visszaszerezni. Kötelessége arra ügyelni, hogy mindaz, mit a törvény vagy utasitás a helytartótanácsnak, a bíróságoknak, a legfelsőbb följebbviteli hétszemélyes táblának, a királyi táblának és kerületi táblának előir, pontosan és a törvényeknek megfelelőleg végre is hajtassék. Nevezetesen arra kell ügyelnie, hogy mindazok az ügyek, a melyeket az 1723 :XIV., XV., XVIII., LVL, LVIIL, LXIII. GIIL, CVIL, CIX, CXVII., CXVIII., CXIX., CXX., CXXII., i729:X., XII., XIV., 1741: XXV. és XXVIII. t.-czikkek a közjó értelmében (megtelepités, kereskedelem, kézmüvek, vizjog, utak, mocsárkiszáritás, vámügyek) megállapít, tényleg valóra váljék; ügyelnie kell a tisztujitásokra, a szegény nép panaszára. Nemesi ügyekben a nemességvizsgálás és ennek következtében az adó alól való felmentés ügye, a megyegyülések jegyzőkönyveinek átnézése, a melyek fefküldetnek, a borhamisítás ügye, a pénzverés mértékeinek egyöntetűsége, hiteles helyek és levéltárak megóvása, szóval mindaz, a mi az ország helyes kormányzására szükséges, a kanczellária feladatai és agendái közé tartozik, s hogyha valamit észrevesz, azt jelentenie kell a királynak. Ez utasitás által a kanczellária hatásköre kétségkívül kibővül. Nemcsak a király rendeleteinek kiadványozója, hanem egyúttal a királvnak a kö~kormány^at terén való főfelügyeleti jogának közvetítője volt. E főfelügyeleti jog, a melyet a király ma közvetlenül felelős kormánya utján gyakorol, akkoron tehát a kanczellária közvetítésével gyakoroltatott, minthogy a király e kanczellária utján s meghallgatásával adta tudtára az akkori végrehajtó központi hatóságnak, a helytartótanácsnak, a királyi elhatározásait A magyar országgyűlés e tekintetben 1741-ben a XI. t.-cz. második szakaszában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a királynő felséges udvarában mindazt, «qua? a concessa sibi potestate