Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 2. r

VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTENETÉBŐL. 87 elnöklete alatt bizottság ült össze, a mely az udvari kanczellária jövendő szervezetéről volt hivatva tanácsot adni. A tanácskozmány eredményekép, de csak mint a maga nézetét, a biboros 1688-ban azt javasolta a királynak, hogy állíttassa fel a magyar udvari kanczelláriát, a melynek élén udvari kanczellár álljon, rendeljen melléje két egyházi és két világi tanácsost, a kik közül az egyik német is lehet. E vezető személyzeten kívül neveztessék ki egy titkár, egy lajstromozó, egy kiadó, egy fogalmazó, három irnok, egy irodaszolga és egy fütő. E hivatalnokokat, ha arra valók, az eddigi személyzetből válaszsza a király, ha nem, akkor a magyar kamara személyzetéből állítsa össze a tisztikart. Udvari kanczellárul ajánlja Benesy György egri püspököt, egyházi tanácsosokul Benkovics Ágoston nagyváradi és Dvornikovics Mihály csanádi püspököket. Azonban a kanczellári hivatalra esetleg Benkovics vagy Dvornikovics püspököt, vagy esetleg a knini (tinnini) püspököt, Jaklin Balázsi hozza javaslatba. Világi tanácsnokokul a németek közül Hofftnann János György alsó-ausztriai kormánytanácsost, Gans és Niedermann kamarai tanácsosokat, a magyarok közül br. Horvátból és br. Gillányit. A nemesi rendből senkit sem ajánl, mert gyakorlott hivatalnokokra van szükség. Titkárokul Moholányi Jánost és Tentorics Istvánt proponálja. A tanácsos fizetése legyen iooo frt, a titkáré 800 frt; a lajstromozónak 500 frtot, a kiadónak 400 frtot javasol. Megannyinak az udvar adjon lakást. Minthogy akkoriban a felek minden irodai kiadványért bizonyos taksákat fizettek, peres ügyekben pedig sportidák jártak, ezekből a személyzetnek pótlékot indítványoz. Az íratok rendes elhelyezését főczélnak tűzi ki, azt javasolván, hogy Maholányi János udvari titkár bécsi házában szervezzenek irattárt. Az ügyek rendes elintézése tanácsban történjék, a kanczellár pedig tartson személyesen előadást a királynak. A hatáskör tárgyai: 1. az igazságügy, értvén alatta a felségjogot, a kegyelmezési jog; 2. egyházi ügyek, kinevezések; 3. politikai ügyek; 4. katonai és 5. kamarai ügyek. Az udvari kanczelláriával