Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 2. r

VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBŐL. 85 hogy a kiadványokat immár nem küldték sem Bécsből, sem Prágából a távollevő érsek után, hanem az idegen, nem magyar expedicziók, irodák, azaz kanczelláriák utján történt az expediczió. Megesett azután, hogy az ügyfelek beérték a gyorsabban dolgozó idegen irodák expediálta kiadványokkal és a magyar kanczellária kiadványait mondhatni semmibe se vették. Megtörtént, hogy 1 ^80-ban a Rudolf király személye mellett működő magyar kanczelláriai titkár már nem talált magának való dolgot Prágában és elfoglaltatás hiányában elkívánkozott onnan. Az országgyűlések csakhamar észrevették e fonák helyzetet és állást foglaltak ellene. A II. Mátyás uralkodása alatt erőre kapott magyar nemzeti politika különös figyelmet fordított a magyar udvari kanczelláriára, melylyel ez időben az 1609: XXL, 1613: XXV. és 1Ó18: VIII. t.-czikkek foglalkoznak. Ezeknek, valamint az 1622: XVII., 1638: XVI. és 1639: XXIX. törvényczikkeknek köszönhető, hogy mindinkább rendszeresebb kezelés honosuk meg a m. kir. udvari kanczelláriánál, melynek tényleges vezetője voltakép az alkanczellár volt, kit az érsekfőkanczellárral szemben kanczellárnak neveztek. Alatta kir. titkárok működtek (secretarius regius et stili conservator. 1662 táján ismét elhanyatlik a magyar kanczellária tekintélye. A magyar rendek ugyanis 1662 szept. j-iki feliratukban felpanaszolták, hogy a magyar ügyeket a magyar tanácsosok megkérdezése nélkül intézik, mire Lipót király biztositotta a rendeket, hogy az ország «fontosabb* ügyeinek megvitatására mindig meghívta a magyar tanácsosokat, a kiket t. i. megkaphatott és kijelentette, hogy a jövőre is meghivandja őket. E nyilatkozat bizonvság rá, hogy a magyar tanácsosok nem voltak mindig együtt és hogy a közigazgatás néha csakugyan abba a helyzetbe jutott, hogy «sine vobís de vobis» kellett intézkednie. Egyébként ez a kir. nyilatkozat csak nagy általánosságban és az országnak csupán fontosabb ügyeiről szól, ezért azután a rendek ki is nyilatkoztatták, hogy — a felség az 1563 : III., az id;o: XIV. t.-cz. értelmében - az országnak nemcsak fontosabb, hanem összes