Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1907-ben

78 BÍRÓI GYAKORLAT. részvénytársaság közgyűlésének utasítást, hogy a helyett milyen határozatot hozzon, hanem a részvénytársaságot, illetve ennek igazgatóságát csupán arra utasíthatja, hogy az e czélból összehívandó közgyűlés elé a társasági alapszabályoknak megfelelő indítványt terjeszszen elő (C. 1907 máj. 31. 537/906. sz. H. D. I. k. 145.). A mérleg közzétételének elmulasztása azonban nem járhat a közgyűlés más tárgyú összes határozatainak megsemmisítésével, hanem csakis az igazgatóság megbírságolását vonja maga után. (C. 1907 máj. 15. 690/906. H. D. I. 188.) Uj és meglepő kijelentést tett a Curia a részvényaláirásról, mely joggyakorlatunk szerint érvénytelen, ha az aláiró a névérték io°/0-át nem fizette be.* A C. 1907 szeptember 10-diki 1 108 906. sz. határozata szerint (H. D. I. 184.) a részvényjegyző erre az érvénytelenségi okra nem hivatkozhatik, ha az alakuló közgyűlésen jelen volt akkor is, a midőn a közgyűlés az alaptőke aláírását, a 30% biztosítását tudomásul vette és a részvénytársaságot megalakultnak mondotta ki. Mivel a C. más esetekben szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a 10% az aláírásnál fizetendő be, mivel harmadik személy fizetését meghatalmazás hiányában nem fogadta el, ez a mostani határozat ellentétben áll az eddigi gyakorlattal, mert hiszen az alaptőke biztosítása mások befizetése által is történhetik és az eredetileg érvénytelen aláírás ezáltal érvényessé nem válhatik. A szövetkezeti tagok elleni keresetek a Kt. 254. §. 2. bekezdése szerint a kilépésnek vagy kizárásnak a jegyzékbe való bevezetésétől számított egy esztendő alatt évülnek el. Ez az elévülés persze csak a társasági tartozások fejében a szövetkezeti tag ellen irányuló követelésekre vonatkozhatik. Nem terjeszthető ki tehát ez a rövid elévülési idő a kilépett tag igényére, melylyel üzletrészét követeli a szövetkezettől. Kimondotta tehát a C. IV. ián. 24. sz. elvi jelentőségű határozatában (1906 nov. 13. 1223/905. H. D. I. 57.), hogy ellenkező alapszabályi intézkedés hiányában a tag e követelését az egy évi idő után is érvényesítheti. — A szövetkezeti igazgatók és felszámolók díjazása tekintetében a C. helyesen rigorózus joggyakorlatot folytat, így ezidén kimondta, hogy az igazgatóság díjazását a közgyűlésnek közvetlenül nem pedig egy a díjazást pontosan fel nem tüntető mérleg tudomásul vétele utján kell megállapítania (C. 1906 decz. 18. 1592 905. H. D. I. 73.) és hogy a felszámolók a közgyűlésen díjazásuk kérdésében mint érdekeltek nem szavazhatnak (C. 1907 jan. 24. 15 906. Ü. L. XXIV. évf. 8. sz.). A szövetkezet feloszlatására a kt. 248. §-a nyújt módot akkor, ha működését a kereskedelmi törvényben megjelölt czéloktól eltérőkre terjeszti ki. Mig tehát a részvénytársasági alak mint olyan, nem nyújt módot a közigazgatási hatóságok közbelépésére még ha a részvénytársaság meg nem engedett czélokat is követne, addig a szövetkezetnél ily esetben a biró minden kártéritési igény nélkül a feloszlatást kimondhatja. A C. * Nagy F- 77. §. M- jegyzet.