Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 9. szám - A kölcsönszerződés az uzsorajavaslatban és a magánjogi tervezetben. 1. [r.]

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS AZ UZSORAJAVASLATBAN. 68^ mégis e kettőt, előzetes szerződést és magát a kölcsönt egy kalap alá veszi, egyformán károsnak tekinti és teljesen egyenlően sújtja, mert hiszen a kikötés, sőt a szolgáltatás majdani előlegezése fejében eszközölt kikötés is a pactum tényállása. Ennek joghatása a Tervezet szerint időbelileg korlátolt, az 1368. szakasz szerint hat hó alatt elévül, de meg nem is megdönthetetlen, mert azt az 1367. szakaszban foglalt informacionalis jog a hitelező részéről akkor is légberöpitheti, ha az egyébként a lehető legérvényesebb is. A Javaslatban mégis a pactum és a contractus egyféle következményű. Az 1367. szakaszt a Javaslat megjelenéséig pusztán mint a hitelinformáció ma már nagyon hiányzó codexének szerény, de szükséges előhirnökeként üdvözöltem. A Javaslat megjelenése óta a benne foglalt intézkedések iránti tiszteletem óriási mértékben gyarapodott, mert azok nagyon is nyilvánvalóvá teszik, mily ingatag alapokat vél a Javaslat büntetésekkel és csakis azokkal orvosolhatóknak. Bizonyára csak helyeselni lehet a káros hitelezés súlyos büntetését. Midőn a végrehajtási novella a könnyelmű hitelezőket földig tiporta, nem szabad az uzsorajavaslatnak a szándékosan rosszhiszemüeket sem kímélnie. Azonban végre is büntetni ott, a hol vagyoni érdek még veszélyeztetve sincs, a hol józan joggal való élés a magánjog határain és hatásain belül kitűnően czélhoz vezet, ugy tetszik nem lehet. Képtelenség azt mondanunk, hogy az uzsorás elévülés czimén hat hó multán megtagadhatja a kölcsön kiszolgáltatását, hogy az adós sem köteles egy félév után a kölcsönt az elvállalt feltételek mellett elfogadni, hogy az erkölcstelenség rögtön közbevethető kifogásával, hogy a kedvezőtlen információ kifogásával megerőtlenithető ügylet, melyből az adósnak valóságos kára amúgy sem támadt, mégis elegendő alapjául szolgálhat egy hivatalból megindítandó bűnvádi eljárásnak. Már a büntető törvénykönyvben és a Tervezetben foglalt elévülési idő közötti nagy különbség, mely példánkban a hitelező rovására legenyhébb esetben két és fél év, a leg-