Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 9. szám - A kölcsönszerződés az uzsorajavaslatban és a magánjogi tervezetben. 1. [r.]
A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS AZ UZSORAJAVASLATBAN. foglalt joghatás a pénzviszonyok változtával egyszerűen sutbadobható, hiszen az adott esetre az 1133. szakasz lényegesen mást mond és csupán csak ez alkalmazható. Ha tehát a törvény egyáltalán meg akarja majd említeni az 1360. §. két tárgyi elemét: «a pénzt» és «a helyettesíthető dolgokat», az «egyéb» kitétellel össze nem kapcsolhatja. Szükséges lesz ezenfelül a pénztartozásra vonatkozó külön is kifejezett utasítás is. Az 1360. §. első tényálláscsoportjával a kifejtetteknek megfelőleg a jelenlegihez hasonló pontatlanságot idézne elő a Főelőadmány által javasolt «más» szó használata is. Az idézett szakasz második tényállás csoportjánál veti fel a Főelőadmány (VI. kötet 2. 1. CLXXXI. sz. elvi kérdés) amaz eszmét, vajon a kölcsön reálszerződésként avagy consensualis ügyletként szabályoztassék-e és a Tervezet álláspontjának fenntartásával arra az eredményre jut, hogy a «valuta» is «res.» Vitatkozhatni e felfogás helyességéről. Ugy látszik azonban, hogy a Főelőadmány mindenképen abból indul ki, hogy az átváltozásos kölcsönnél is a hitelező valamit tényleg kapott, vagyontárgyat, vagy vagyonértéket. Ez magánjogi szempontból és addig a mig pusztán a szerződés érvénye forog kérdésben, egymásnak teljesen megfelelhet, mihelyt azonban akár büntetendő, akár pedig magánjogi értelemben vett tilos cselekményről van szó, nézetem szerint tarthatatlan consequentiákhoz vezet. Pedig alább látjuk majd, hogy a Javaslat a 6. és 7. §§-ban akkor is, midőn pusztán magánjogi szempontokat igyekszik megvilágitani, ilyesmire gondolt. Consensualis kölcsön lehet érvényes vagy érvénytelen, a hogy tetszik, az végre is többé-kevésbbé conventionális tétel; a javaslat azonban azzá tette, mivé lennie nem szabad: magánjogilag tiltott, vagy pláne mi még idegenszerűbb, müértelemben vett büntetendő cselekményt. Nézzük első sorban, vajon állitásunk igaz-e? Első szakasz: «A ki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségé-