Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Oberschall Adolf (1839-1908)

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. Akadályozta ezt egyebek közt a Curia túlterheltsége is, mely útját állta annak, hogy az előadó birák és maga a tanács teljesen belemélyedjenek egy-egy bűnügy tüzetes felülvizsgálatába. Természetes folyománya volt ennek az, hogy a mennyiben a törvény többféle magyarázatot enged meg, ezek közül rendszerint azt választották, mely az ugy formalisztikus, tehát kényelmesebb és gyorsabb elintézésének kedvezett. Oberschall ezzel a tapasztalattal, hozzátehetjük — csalódással, volt kénytelen a büntetőtanácsok vezetésétől megválni, midőn 1906-ban a Curia elnöki székét elfoglalta. Tapasztalatai azonban nem vesztek kárba. Midőn Polónyi Géza igazságügyminiszter a Curia tehermentesítését czélbavette: elsősorban Oberschall Adolf volt az, ki őt e törekvésben hathatósan támogatta. Oberschall Adolf, mint a Curia elnöke is, nem csupán adminisztrált, hanem irányitólag résztvett az egyik polgári tanács ítélkezésében. Nagy tudásával és erős judiciumával most is, mint korábbi elnöki működésében majdnem hasonló befolyást gyakorolt az illető tanács határozataira, mint annak idején Csemegi a II. büntetőtanács élén. Oberschall Adolf azonban nemcsak mint biró, hanem mint jogtudós is számottevő munkásságot fejtett ki. Alig volt oly igazságügyi törvényjavaslat, melyről ő tudományos alapon kidolgozott véleményt ne terjesztett volna az igazságügyminister elé. A jogi szaklapok versenyeztek abban, hogy e véleményeket, mint értékes jogászi munkálatot közzétehessék. Hogy emellett több ízben irányitólag hozzászólt egy-egy fölmerült jogi kérdéshez is: ennek bizonyítékai egyebek közt a Jogállam hasábjain megjelent tartalmas értekezései.* Senkise hitte, hogy e fényes jogászi pálya ily váratlanul bezáruljon. Oberschall Adolf a kir. Curia élén teljes hivatottsággal birt arra, hogy ezt a magas bírói testületet regenerálja. Nagy müvének még csak kezdetén volt, midőn diszes helyéről elszólította a halál. Ravatalánál az egész magyar jogászvilág gyászban állt. Az igazságügyminiszter az egész magyar jogászközönség érzelmeit és meggyőződését tolmácsolta, midőn a nagy jogász és nagy biró ravatalára e szavakkal helyezte el a koszorút : «A magyar igazságszolgáltatás történetében emléket emeltél magadnak jellemed, tudásod és biró: működésed által. Ez engesztel ki bennünket kora halálod fölött, mert ez az emlék addig, mig magyar igazságszolgáltatás lesz, a késő utókor lelkében élni fog.» (ij * Ezek a következők: A halastói határkérdésben hozott választott bírósági ítélet (II. évf. 41 j. 1.). A hágai IV. nemzetközi conferentia napirendjére tűzött csődjogi egyezmény tervezete (III. évf. 1. 1.).