Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar nemzetközi magánjog

A MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG. különböző a maga utján haladva számtalan különbözőt eredményez, ugy belátjuk, hogy a szegény játékkereskedő poétikus fájdalmai nem tartoznak az emberiséget fenyegető veszélyek közé és belátjuk, hogy állami berendezések és a jog egyenlősítése megvalósulása ép oly lehetetlen, mint egy egységes állattypus megvalósulása. Meglepők talán ezek az elvont megjegyzések egy tanulmány elején, melynek tárgya nem jövő fejlődési irányok megbeszélése, hanem a jelen létező jognak leírása. De elmondottam ez általános gondolatokat, hogy némi büszkeséggel konstatálhassam, hogy az állam, a melynek jogáról irok, alkotmányát nem a távirónak és vonatnak köszöni és jogát nem teremtették meg sem a Code Civil sem a B. G. B. szerzői. Magyarország alkotmányos állam volt már akkor, midőn még az egész continensen a zsarnokság divott és a magyar jog codifikálatlanul szabadon fejlődik még akkor, midőn már az egész continens jogát paragrafusok rendszeres tömegébe öntötte. «Home grown and home made» mondja Dicer az angol alkotmányról és jogról * és ezek a szavak igazak a magyar jogról és alkotmányról is. Hangsúlyozom pedig ezeket a gondolatokat, melyek a nemzeti particularismust igazolják és hangsúlyozom ez önállóságunkat, mert magánjogunk nemzetközi érdekű intézkedései annyira német eredetűek, hogy közel fekvővé teszik a gondolatot, hogy Magyarország is csak egy tartománya a nagy német jogvidéknek. Indoka pedig ennek a különleges helyzetnek, hogy habár jogunk nemzeti eredetű, nemzetközi magánjogunk mégis német: az, hogy akkor, a midőn a magyar magánjog a legerősebben és legönállóbban fejlődött, midőn Verbőczy, a magyar Bracton az ő jogkönyvét irta, midőn utána a mi nagy bíráink jogunkat fejlesztették, nemzetközi kereskedelmi forgalmuk nem volt, vagy alig volt, Magyarország határainak csakis igen kis részét mossa a tenger és hajdanában, mint ma is, forgalmunk * Dicev Law and Opinion in England j50. 1.