Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 8. szám - A magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásai
6o6 Di MAGYARY GÉZA a házasságok felbontása, valamint az ágytól és asztaltól való elválásra vonatkozó törvények és az ily tárgyú biráskodás terén támadható összeütközések kiegyenlitése tárgyában, a mely azonban, habár az országgyűlés már el is fogadta, még nincs törvénybe iktatva, s igy mindaddig hatályba sem léphet. A konzuli biráskodást, a melyről azonban itt most bővebben nem szólhatunk, az 1891 :XXXI. t.-cz. szabályozta. Ez a törvény tiz évi időtartamra 1898 január i-én lépett hatályba. Minthogy ekként ez az idő ez év január i-én letelt, a törvényhozás érvényét az 1907: LVII. t.-czikkel további két évre meghosszabbitoita. Magyarország résztvett az 1904. évi hágai konferencz'án is, a melynek egyik igen fontos tárgya az 1896-ban a polgári jogsegély tárgyában kötött egyezmény revisiója volt. Ez egyezmény tárgyában Magyarország képviselője Dr. Tőry Gusztáv igazságügyministeri államtitkár nagyon figyelemre méltó reformot hozott javaslatba a kézbesités és a megkeresések tárgyában konzulátusok utján, a melyet a konferenczia el is fogadott. Az uj egyezményt azonban, habár több állam már hozzájárult, Magyarország eddig még nem fogadta el. Nem hagyhatom itt szó nélkül, hogy a magyar jog a nemzetközi polgári biráskodás kérdésében a közel jövőben nagy fontosságú változásoknak néz elé. Ez idő szerint ugyanis a képviselőház igazságügyi bizottsága előtt tárgyalás alatt áll a végleges polgári perrend törvényjavaslata. Nagyszabású, 791 §-ból álló munkálat ez, a melyet nagy gonddal és kiváló szakértelemmel Dr. Plósz Sándor volt igazságügyi minister körülbelül husz éven át készített és a mely be fogja fejezni Magyarország perjogának több mint harmincz éven át függőben levő reformját. Ez a törvényjavaslat a magyar polgári perjog nemzetközi vonatkozásait igen nagy részletességgel szabályozza. Ezt a munkálatot is azonban az jellemzi, a mi az egyoldalú törvényhozási alkotásoknak kivétel nélkül jellemző sajátsága: egyoldalról igen hasznos és czélszerű rendelkezések a nemzetközi jogvédelem